1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Firczák Gyula

21 mai a kilenczszázados jubileumnak maradandó emlékéül emléktáblákat is helyezett el. 1902-ben Ő Szentsége pápai trónállóvá és római gróffá, 1904-ben pedig a király a vaskorona-rend I-ső oszt. lovagjává nevezte ki. 1905. márczius 3-án, a szeplőtelen fogantatás kihirdetésének 50 esztendős fordulója alkalmával a budapesti egyetem tiszteletbeli hittudományi doktorrá avatta fel. (Budapest, VI., Kemnitzer-utcza 9. — Temesvár.) Firczák Gyula munkácsi g. k. püspök. Az ungmegyei Horlyón, 1836-ban született. Elemi- és középiskolai tanulmányait Ungvárt, Kassán, Munkácson és Szatmáron végezte. 1855-ben mint papnövendék a bécsi központi gör. kath. szemináriumba került. Teológiai tanulmányait a bécsi egyetemen fejezte be, ahol a hittanból és a keresztény bölcsészeiből rigorozált. Pappá 1861-ben szenteltetett fel, s ugyanezen évben az ungvári kir. püspöki liczeumban a dogmatika rendes nyilvános tanára lett, majd 1864-ben tiszteletbeli kanonokká neveztetett ki. 1872-ben Ungvármegye törvényhatósági bizottsági taggá választotta meg. 1875-ben felsőbb leány intézet szervezésével és igazgatásával bízatott meg a püspöki szentszék által, s ezen állásában hét évig maradt meg. 1876-ban az ungvári papnevelő-intézet kormányzója lön s valóságos kanonokká neveztetett ki. 1878-ban az ungvári kerületben képviselőnek jelölték, de kisebbségben maradt. 1879-ben „becsületvölgyi" czimzetes apát lett. Tanulmányutakat tett Német-, Franczia-, Olasz-, Angol- és Törökországban. 1882-ben az akkor megtartott egyházmegyei szinóduson a tanügyi osztály előadójaként szerepelt. 1883-ban átvette az ungvári kir. püspöki hittani intézet főigazgatását. Három évvel később káptalani nagypréposttá nevezte ki a király. 1887-ben a nagybereznai kerületben,; jelöltül fellépett, s ekkor szabadelvüpárti programmal a kerület képviselőjévé választatott. A képviselőházban elnöke volt a közoktatási bizottságnak. 1891-ben ő lett Ungvár székhelylyel Pásztélyi utódja a munkácsi püspökségben. Az ungmegyei millenniumi ünnepély alkalmával, mely az ungvári várban, szabad ég alatt folyt le, ő tartotta a disz-szónoklatot, a beregmegyei ezredéves ünnepélyen pedig a Munkács melletti tábori sátorban hálaadó istentiszteletet tartott. 1896-ban ő hivta fel a kormány figyelmét az egyházmegyéje területéről egyre tömegesebben történő kivándorlásra, s egyszersmind az északkeleti megyék lakosainak felsegitésére