1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Bácsmegye - Mihajlovits Endre - Lovászy Márton

255 jezvén, a hírlapírói pályára lépett 1899-ben főmunkatársa, majd szerkesztője lett a „Hlas" czimü komoly tudományos színvonalon álló tót haviszemlének. „Slovensky Tyzdennik" czimmel 1903-ban tót hetilapot indított, melyben modern, demokratikus eszmék szolgálatába igyekszik szegődtetni a tót népet. Ügyes és tartalmas czikkei, valamint szervezőereje a nemzetiségi párt vezetésében előkelő helyet biztosított neki. Kölpényt 1905. óta képviseli. Jegyzője a nemzetiségi klubnak. Budapest, VIII., Rákóczy-tér 3. — Szucsány, Turóczm. Óbecse. Mihajlovits Endre (alkotmánypárti). A bácsbodrogmegyei Ujfuttakon 1859. november 28-án született. A gimnáziumot Újvidéken járta, teológiát a budapesti és kalocsai papnöveldében hallgatott. 1884-ben áldozárrá szentelték. Bajmoki káplán korában titeli adminisztrátorrá nevezték ki, majd a zombori elemi iskolák hitoktatójának szemelték ki, ahol 1892-ben az elemi iskolák helyettes igazgatója lett. 1895-ben megüresedett a temerini plébánosi állás, melyet Császka kalocsai érsek ő vele töltött be; itt lelkipásztotkodik jelenleg is. A képviselőházba 1905-ben került, mikor a szabadelvű jelöltet Óbecsén sikerült legyőznie. A múlt választás alkalmával öt jelölttel szemben 985 szótöbbséggel nyerte el mandátumát. Budapest, IV., Ferencz József-rakpart 23. — Temerin, Bácsm. Ókanizsa. Lovászy Márton (függetlenségi és 48-as). Zentán, 1864. november 6-án született. Gimnáziumi tanulmányait Zomborban végezte, a jogot pedig Budapesten hallgatta, ahol 1885-ben megszerezte a politikai doktorátust. Önkéntesi évét a tüzérségnél szolgálta, s a hadseregben tüzérhadnagyi, később pedig huszárhadnagyi rangot nyert. 1886-ban Bácsbodrogmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé, majd árvaszéki elnökévé választatott. Később Ada város főjegyzője lett; 1896-ban megszűnt a közigazgatást szolgálni; a hírlapírói pályára lépett és a „Magyarország" felelős szerkesztője lett. 1896-ban Léván lépett fel, de kisebb-