1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - II. Képviselőválasztási joggal felruházott városok - Hoitsy Pál

233 kapott, nemzeti festészetünk nagymesterének, Székely Bertalannak iskolájában. Trefort volt miniszter fölismerte Simkó tehetségét és itthon kiváló működési kört akart neki biztosítani a hazai műipar körül. Trefortnak váratlanul bekövetkezett halála által válságos helyzetbe sodortatván, nagy erélylyel látott azokhoz a paedagogiai tanulmányokhoz, melyeknek alapján nemcsak polgári iskolai, de középiskolai tanári oklevelet is szerzett magának. Huszonöt évig működött mint polgári iskolai tanár; eközben iróvá lett és nagy lelkesedéssel szolgálta az önálló nemzeti művelődés, főleg pedig a nemzeti művészet eszméjét, elébb Palágyi Menyhért lapjában, a „Jelenkor"-ban, később számos más lapban, folyóiratban és önállóan megjelent munkában. Egész sereg tanulmányt irt hazai és külföldi festőművészekről, valamint a modern művészetben mutatkozó irányokról, mindig klasszikái fölfogások mértékével mérve az újszerű művészi termékeket. A képviselőház benne jeles erőt nyert, ki szakavatottsággal szólhat nemcsak a tanügy általános, hanem a képzőművészet és a műipar fejlesztésének nagy kérdéseiben. Mandátumát egyhangú választáson nyerte. Budapest, Vili., Kálvária-tér 8. — Oláhfalu. Pápa város. Hoitsy Pál (függetlenségi és 48-as). Pest vármegyében, Vatyán született 1850. évi deczember 31-én Középiskoláit Nagykőrösön, Budapesten és Szarvason, bölcsészeti tanulmányait pedig a budapesti egyetemen elvégezve, bölcsészettudori fokozatot nyert és segédje lett Jedlik Ányos professzornak, önkéntesi évét a mérnökkari csapatoknál végezte és hadnagyi rangot nyert. 1874-ben Berlinben csillagászati tanulmányokat folytatott, majd pedig a polai csillagvizsgálónál dolgozott. Hazatérte után a budapesti főreáliskolában a mathematika tanárává neveztetett ki. A sajtó terén előbb mathematikai és csillagászati dolgozatokkal működött, később azonban publiczistikával és politikával is foglalkozott a „Függetlenség" és az „Egyetértés" hasábjain. Az előbbi lapba irott czikkeiért az államügyészség perbe fogta, de az esküdtek felmentették. Katonai hatósága is vizsgálatot indított ellene, s bár leköszönt hadnagyi rangjáról, lemondását nem fogadták el és megfosztották a tiszti rangtól. A tavalyi évben átvette a „Vasárnapi Újság" szerkesztését. A képviselőházba, miután három czikluson keresztül függetlenségi-