1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - II. Képviselőválasztási joggal felruházott városok - Babó Mihály - Apponyi Albert gróf

224 kisebbségben maradt, de 1877-ben ismét tagja lett a Háznak, mint a bobrói kerület orsz. képviselője. Szónoki tehetsége mindjárt első szereplésekor kitűnt a gyámtörvény tárgyalása alkalmával; ez időben leginkább külpolitikai, kereskedelmi és közgazdasági ügyekkel foglalkozott. A Sennyey-pártnak volt tagja, annak megszűntével mérsékelt ellenzéki lett, mikor pedig ezen párt 1887-ben a nemzetipárt nevet vette fel, 67-es alapon, de lelkében keresve a nemzeti állam kialakulásának feltételeit, vezéri székből hirdette azon nemzeti követelések nagy részét, amelyek ma is elengedhetlen feltételei a parlament életképességének. A közigazgatási reformjavaslatnak elvben hive volt, de a Szápáry-kormány által benyújtott két szakaszos törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a kormány ellen foglalt állást. A polgári házasság behozatalát kezdeményező lépésekre az ő egyik nagy beszéde adta meg az impulzust, azonban mikor ezen törvényjavaslatot benyújtotta a kormány, a kötelező formát nem szavazta meg. Mikor az első Wekerle-kormány megbukott, ó Felsége az ellenzéki politikusok között elsőnek fogadta kihallgatáson. A Bánffy-kormány katonai politikáját erélyesen ellenezte. Az ezeréves ünnep alkalmával a politikai pártok közt a Treuga Deit hirdette. Ausztriával való gazdasági viszonyunkra nézve 1898. őszén tartott bécsi és ischli megállapodások miatt a kormány ellen heves támadást intézett és ezzel kezdődött a Bánffy-kormány bukását eredményezett parlamenti harcz. Mikor Széli Kálmán a „jog, törvény, igazság" hármas jelszavával a kormány élére állott, Apponyi uj életet vélt kisarjadni az állami élet mezején. Pártjával együtt csatlakozott a szabadelvüpárthoz, s az 1901. október 1-én megalakult képviselőház elnöke lett. Ezen méltóságát nagy körültekintéssel és teljes pártatlansággal töltötte be, és az 1903-iki ujonczjavaslat elleni obstrukczió alkalmával hozzájáruló küldöttségeket is mindig csak az országgyűlés iránti bizalomra hivta fel. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnöksége alatt a parlamenti béke érdekében mondott beszédet, de az obstrukcziót útjában megállítani nem volt képes. A Khuen-kormány másodszori lemondása után a szabadelvüpártnak a katonai kérdésekre vonatkozó álláspontját a kilenczes bizottság az ő programmja alapján dolgozta ki és ámbár ö Felsége ezt csak a Tisza István-féle módositásokkal fogadta el, Tisza kormányra léptekor még nem lépett ki a szabadalvüpártból, mert nem akart a rendkívüli eszközökkel folytatott küzdelemnek kilépésével tápot adni. Mikor azonban a Tisza-kormány a képviselő-