1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - II. Képviselőválasztási joggal felruházott városok - Török Kálmán - K. Schriffert József

221 Gyöngyös. Török Kálmán (függetlenségi és 48-as). Született 1865-ben Detken, Heves vármegyében. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön, Egerben és Budapesten, a teológiát pedig kitűnő eredménynyel Egerben végezte. Mint egri teológus figyelemreméltó működést fejtett ki az egri növendékpapok magyar egyházirodalmi iskolájában, melynek főjegyzője, majd elnöke volt. 1891-ben pappá szentelte Samassa érsek, ki őt a lelkipásztorkodásra Heves-Bátorba, majd Kis-Tályára küldte. Innen Miskolczra helyeztetett hitoktató-káplánnak; ugyanezen minőségben egy év multán Gyöngyösön nyert alkalmazást, honnan csakhamar Egerbe hivta főpásztora és a Foglár-féle finevelőintézet aligazgatójává és főszékesegyházi hitszónokká nevezte ki. 1899-ben megüresedvén a gyöngyösi felső-plébánia, a város közönsége egyhangúlag plébánossá választotta. 1901-ben invesztitúrát nyert, 1903-ban pedig h.-esperessé neveztetett ki. Kiváló szerepet visz Gyöngyös város közéletében, társadalmi és hazafias mozgalmaiban, s mint lelkipásztor, hivei körében nagy szeretetnek és népszerűségnek örvend. Szépirodalmi munkái elszórtan jelentek meg, egyházjogi tanulmányait pedig szaklapok közölték, önálló nagyobb munkája: „A magyarországi kath. egyházi vagyon tulajdonjoga" czimü pályadijat nyert és két kiadást ért könyve. A képviselőháznak most tagja első izben. Ellenjelöltje Visontai Soma volt. Budapest, VIII., Rémi-szálló. — Gyöngyös. Gyula város. K. Schriffert József (függetlenségi és 48-as). 1861. október 15-én született Gyulán, s ugyanitt járt népiskolába is. Katonaéveit leszolgálva, megnősült, s mint fiatal gazdálkodó, élénk érdeklődést tanúsított városa közügyei iránt. 1890-ben városi képviselő és egyháztag lett, majd a megyei tőrvényhatóság virilis tagja és a pénzügyi és gazdasági szakosztály elnöke. Tagja a „Gyulavidéki takarékpénztár" igazgatóságának, valamint az „Alsó fehérkörösi ármentesitő társulat" igazgató-választmányának is. 1905-ben Lukács György főispánnal, a Fejérváry-kormány későbbi kultuszminiszterével szemben 48-as programmal kép-