1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.
Képviselőház - II. Képviselőválasztási joggal felruházott városok - Issekutz Győző - Kmety Károly
219 Erzsébetváros. Issekutz Győző. (alkotmánypárti). Erzsébetvároson, 1856. augusztus 13-án született tekintélyes örmény-családból, s az erzsébetvárosi al-, a nagyszebeni főgimnázium, a kolozsvári és budapesti egyetemen a jogtudományok befejezte után jogtudorrá avattatott és Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Ezután szülővárosában nyitott ügyvédi irodát és nagy elfoglaltsága mellett városának kulturális és gazdasági intézményeit is mindig szivén viselte. Neki köszönheti Erzsébetváros a jó járdákat, a takarékpénztárt, melynek sokáig vezérigazgatója volt, a főgimnázium létesítését. Mint jogi iró a szaklapokat gazdagította munkájával; tevékeny részt vett a kilenczvenes évek végén a kisázsiai örménykérdés megoldásában ugy külügyi képviseletünk, mint az érdekelt orosz és török hatóságok informálásával. Városa 1892-ben választotta először nemzetipárti programmal képviselővé; e pártnak jegyzője is volt. 1896-ban nem kapott mandátumot, de 1901-ben újra megválasztották a Széli Kálmánféle fuzionált szabadelviipárt programjával, melylyel az 1905-iki választáson is mandátumot nyert. A múlt évtizedben igazságügyi államtitkárságra kandidálták, de ez állást nem fogadta el. 1905-ben a Házban alelnökjelölt volt, de kisebbségben maradt. Az idei évre összehivott országgyűlésre alkotmánypárti programmal egyhangúlag választotta képviselőjévé szülővárosának polgársága. Budapest, VII., Kerepesi-ut 40. Esztergom város. Kmety Károly (függetlenségi és 48-as). Hódmezővásárhelyen, 1863. február 17-én született. Ugyanitt végezte el középiskoláit, mig a jogot a budapesti egyetemen hallgatta Tanulmányai végeztével elnyerte a jogi és politikai tudori fokot, majd pedig 1888-ban megszerezte az ügyvédi diplomát is és még ugyanez évben a budapesti egyetemen a közigazgatási jog magántanárává habilitáltatta magát. Egy évre rá Szilágyi Dezső akkori igazságügyminiszter kinevezte miniszteri fogalmazóvá és számos közjogi és politikai jogi kérdésben bizta meg véleményszerkesztéssel. Állásától 1892-ben vált meg, amikor a pozsonyi jogakadémiához rendes tanárrá nevezték ki. 1896-ban a