1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.
Képviselőház - II. Képviselőválasztási joggal felruházott városok - Faragó Antal - Kossuth Ferencz
217 téren utolsó nagy munkája a nilusi aczélhidak voltak, melyeknek építését egész Európából pályázott mérnökökkel szemben őreá bízták. A bányászat terén szerzett érdemeiért az olasz kormánytól több érdemkeresztet, lovagi, majd 1885-ben commendatori czimet kapott. Mikor a magyar történelem egyik legnagyobb nevét viselt atyja holttestét 1894-ben hazakísérte, eltökélte, hogy hazatér és szolgálatába áll a megdicsőült atyja által képviselt függetlenségi eszméknek. 1894. év őszén tényleg le is telepedett Magyarországon és november 16-án letette az állampolgári esküt. 1895. április 10-én megválasztották a tapolczai kerület képviselőjének, 1896. óta pedig a mai napig Czegléd városának képviselője. Képviselővé választatása után a függetlenségi pártnak csakhamar vezére lett, majd pedig Justh Gyula lemondása után e párt elnökévé választotta. Mindjárt hazatérte után az Egyetértés munkatársa lett és „Kossuth Lapja" czimmel hetilapot indított meg. Az 1898-ban megindult obstrukczió egyik vezetője volt, egyszersmind egyik aláírója a Széli Kálmánnal kötött paktumnak. Ezidöben az Egyetértés eltérő politikai iránya miatt e lap kötelékéből kilépett és a Magyarországba irt vezérczikkeket. A függetlenségi anyapárt és az Ugron-féle frakczió közti elvi különbségek idején a pártjáva! kibékült Egyetértésnek újból munkatársa lett. Mikor a Széli Kálmán által benyújtott 1903-iki ujonczjavaslatot a függetlenségi párt a felemelt létszám miatt megobstruálta, Kossuth felajánlotta Szélinek a kért négyhavi indemnitást, ha annak idejét egyéb államszükségletek tárgyaltatására forditja és a felemelt lélszámjavaslatot visszavonja. Ajánlata nem fogadtatván el, az obstrukczió tovább folyt és a Széli-kormány bukását okozta. Széli utódának, Khuen-Héderváry grófnak is tett Kossuth a béke érdekében hasonló szellemű ajánlatot, de pártjának egy része mégis folytatván az obstrukcziót, a pártelnökségről lemondott, azonban mikor a Szápáry László-féle vesztegetési ügy kiderült, ö is a kormány elleni harczot határozta el és ismét átvette a pártelnökséget. 1904ben megszűnt az Egyetértés munkatársa lenni és csak a „Magyarországába, főleg pedig a „Budapest"-be irt, mely utóbbinak ( mint a függetlenségi párt hivatalos lapjának, lapvezére lett. Az 1904. november 18-iki házszabálysértés után megalakult ellenzéki szövetség vezérlőbizottsága elnökéül választotta. Az 1905-iki választások alkalmával lázas tevékenységet fejtett ki, és több kiváló függetlenségi vezérférfiu közreműködése mellett sikerült elérnie, hogy függetlenségi programmal 170 képviselő jutott a
