1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - I. Törvényhatósági joggal felruházott városok - Bedőházy János

198 azóta ugyanitt folytatott ügyvédi gyakorlatot. A város köz- és társadalmi életében mindenkor tevékeny szerepe volt és kiváló munkásságot fejtett ki az egyházi életben is. Tagja a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottságnak, tiszteletbeli városi tiszti főügyész, az ev. ref. egyházmegye és egyházkerület képviselője, valamint 1905 óta zsinati képviselő is. A publiczistika terén is régóta működik. Szerkesztője volt a „Marosvásárhely", majd pedig a „Székely Ellenzék" czimű függetlenségi irányú napilapoknak, úgyszintén szerkesztette a marosvásárhelyi tábla területén a „Jogi Szemle" czimű jogtudományi és igazságszolgáltatási szaklapot is. Ezenkívül több munkát és tanulmányt irt és adott közre az erdélyrészi telepítésről, az erdélyrészi telekkönyvek kérdéséről, valamint a tagosítások kérdéséről is. A képviselőházba az 1901. évi általános választások alkalmával választatott be első izben a függetlenségi és 48-as párt programmjával, s mint képviselő, az igazságügyi és mentelmi bizottságok tagja volt. E cziklus alatt több izben felszólalt igazságügyi és különösen az erdélyi részeket és a székely kérdést érintő közigazgatási ügyekben. A múlt évben, időközi választáson, valamint az idén is régi kerülete bizta meg képviseletével. A napokban Polonyi Géza igazságügyminiszter elhatározta, hogy a székelyföldi birtokviszonyok rendezése czéljából külön ügyosztályt állit fel az igazságügyminiszteriumban, amely az arányositási, tagositási és telekkönyvi kérdésekkel fog különösebben foglalkozni. Ezen ügyosztály vezetésével, mint kiváló jogászt és mint a székely kérdés alapos ismerőjét, Sebess Dénest bizta meg miniszteri tanácsosi czimmel és ranggal. Marosvásárhely. Marosvásárhely város, II. kerület. Bedőházy János (függetlenségi és 48-as). Szászvesszősön, Kisküküllömegyében született 1853. július 27-én. Iskoláit Medgyesen, Nagyenyeden és Kolozsvárott elvégezve, a tanári pályára lépett és 1880-ban elfoglalta a marosvásárhelyi ev. ref. kollégiumon a mathematikai katedrát, amelyet valamikor Bolyai Farkas töltött be. Több mint két évtizedes tanárkodása alatt sjk ideig volt igazgatója is a kollégiumnak. Irt számos szépirodalmi és tudományos munkát, a publiczistikában pedig már képviselőkorában, mint a Független Magyarország politikai napi-