1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - I. Törvényhatósági joggal felruházott városok - Szappanos István - Pisztóry Mór

195 Az utolsó választásnál újból Kecskemét választotta meg. Politikai működése mellett jelentékeny munkásságot fejtett ki a műpártolás terén és egyházának is buzgó munkása. 1899-ben BudapestKőbánya plébánosává választatott. 1901-ig viselte a Nemzeti Szalon elnöki tisztségét, amely minőségében sokat buzgólkodott a képzőművészet érdekében. Kiváló hitszónok, nagy készültségü parlamenti debatter és jeles tollú egyházi és világi iró. Szerzője a legnépszerűbb magyar katholikus imakönyvnek. Budapest, X., Kőbánya. Kecskemét, felső kerület. Szappanos István. (függetlenségi és 48-as). A képviselőháznak id. Madarász József után legidősebb tagja; 1818-ban született Kecskeméten. Jogi tanulmányai végeztével ügyvédi oklevelet szerzett, majd pedig birtokai kezelését vette át és azóta gazdálkodással foglalkozik; közel hét évtizede kiváló és nagytekintélyű szerepet vive a magyar alföld közéletében és társadalmi mozgalmaiban is. Sok ideig volt Pestmegye táblabírája és Kecskemét városának tanácsnoka, s e minőségben számos kiváló szolgálatot tett megyéje és városa ügyének. Főgondnoka a kecskeméti ev. ref. egyháznak. Elnöke, illetve örökös tiszteletbeli elnöke a kecskeméti két függetlenségi párti körnek. Szerkesztette a „Falusi Gazda" czimü mezőgazdasági szaklapot és jelenleg is főszerkesztője a „Függetlenség" czimü 48-as politikai lapnak. Irányi Dánielhez és Károlyi Gábor grófhoz hosszú időn át meleg baráti viszony fűzte. A képviselőházban az elmúlt czikluson foglalt helyet első ízben. Az idén április 29-én nyert egyhangúlag újból mandátumot, és a Ház megalakulásakor Madarász nem vállalván a korelnökséget, ő elnökölt. Budapest, VIII., Nagytemplom-utcza 29. — Kecskemét. Kolozsvár város, I. kerület. Pisztóry Mór (függetlenségi és 48-as). Született 1841-ben Budapesten, ahol középiskoláit és a jogot sikerrel elvégezvén, az igazságügy szolgálatába állott, s a kir. ítélőtáblánál hat évig tiszteletbeli fogalmazó volt. 1865-ben ügyvédi képesítést nyert, s 1868-ban a jog és államtudományok tudori 13*