1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - I. Törvényhatósági joggal felruházott városok - Endrey Gyula - Andrássy Gyula gróf

193 gyűlési képviselőjévé választotta meg. A Bánffy-korrnány alatt ő, és a múlt évben elhunyt Tivadar bátyja voltak az összeférhetetlenségi kérdés körül támadt mozgalom zászlóvivői. 1898. végén, az obstrukczio alatt, a Tisza-lex benyújtása után ő is kilépett a szabadelvüpártból és csatlakozott a disszidensekhez. Nagy szerepe volt a pártközi megegyezés létrejöttében és Csáky Albin gróffal együtt ő volt megbízva azzal, hogy a pártközi megegyezés feltételeit Bánffy báróval közöljék. Bánffy lemondása után visszatért a többi disszidenssel együtt a szabadelvüpártba. 1898-ban az Akadémia levelező tagjává választotta, 1899-ben v. b. t. t. lett. 1896-ban, miután megvált a miniszteri tárczától, megirta „A kiegyezésről" szóló nagy munkáját, melyben Deák Ferencz alkotásának lényegét fejtegeti ugy történelmi, mint politikai szempontból. Művét a Tudományos 'Akadémia a Bródy-féle 6000 koronás díjjal koszorúzta meg, ő azonban e dijat Deák Ferencz élet- és jellemrajzának megírására az Akadémia rendelkezésére bocsátotta. Még nagyobb feltűnést keltett második történelempolitikai munkája, mely „A magyar állam fenmaradásának és alkotmányos szabadságának okai" czimen jelent meg. 1901-ben Losoncz város egyhangúlag választotta képviselőjévé. 1902. óta elnöke a Társadalomtudományi Társaságnak. Tagja volt 1903-ban a Szapáry László gróf nevéhez fűződő vesztegetési ügyben kiküldött parlamenti vizsgáló-bizottságnak, s a szabadelvüpárt kilenczes bizottságának. Az országházban 1904. november 18-án lefolyt események után elsőnek lépett ki a szabadelvüpártból, s kilépésének indokait nyilt levélben tette közzé. Vezére lett a disszidenseknek, mely párt csakhamar a szövetkezett ellenzékhez csatlakozott, s a koaliczió soraiban is vezető politikai szerep jutott neki. 1904. deczember 14-én a képviselőházban tartott beszédében s későbben is, a választási küzdelem során több esetben támadta meg élesen Tisza István miniszterelnököt. Az 1905. évi választások alkalmával két helyen lépett fel: Budapest IV. kerületében Tisza István gróffal és Olaszliszkán Ballagi Gézával szemben. A fővárosban kisebbségben maradt, Olaszliszkán azonban megválasztották. A választások eredménye az ellenzéki koaliczió többségre jutása volt, mely a Tisza-kormány lemondását vonta maga után. Ekkor Ő Felsége elsőnek hivta meg magához, és megbízást adott neki, hogy a pártoknál a válság megoldása tekintetében tájékozódjék, s ezen küldetéséből kifolyólag a válság folyama alatt mint homo regius több izben jelent meg 13