1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Vásárhelyi Béla - Wass Albert gróf

170 választmányi tagja a Magyar Lovaregyletnek és a Nemzeti Kaszinónak ; veszprémmegyei virilista. A politikai életben is szerepelt. 1878-ban mint az ugodi kerület szabadelvüpárti képviselője, majd pedig 1894-ben ismét szabadelvüpárti programmal a körmendi kerületet képviselte. Budapest, IV., Magyar-utcza 24. — Pölöske, p. Noszlop. Vásárhelyi Béla. Született Makón, 1838-ban. Édesatyja Vásárhelyi János, csanádmegyei követ és első alispán volt. Anyja Bruneck Júlia, lelkes honleány és nővérével, Vásárhelyi Albertnével és Bohusné Szögyény Antóniával együtt az aradi foglyok védőangyala volt. Középiskoláit Aradon végezvén, az egyetemet Budapesten hallgatta, azután birtokain gazdálkodott. 1881-ben a borosjenői kerület orsz. képviselője lett. Boros Bénivel együtt a helyiérdekű vasútépítés terén úttörők voltak és megalapították 1875-ben az arad-körösvölgyi, majd az arad-csanádi viczinális vasutakat, mely utóbbinak ma is ő az egyik igazgatója. 1885-ben szintén együtt építették a boszniai doboj-tuzlai vasutat Kállay akkori közös pénzügyminiszter megbízása folytán, és sok évi munkálkodással megteremtették az aradi Weitzer-féle gép- és waggongyárat. 1890-ben az arad-csanádi takarékpénztárat alapította ; Bohus László közreműködésével pedig a csabai és baraczkai mintegy ezerholdas amerikai szőlőtelepet létesítette. Kiváló közgazdasági tevékenységéért 1893-ban a vaskorona-rend lovagjává, 1896-ban pedig a főrendiház tagjává nevezte ki a király; 1905. október 24-én Aradmegye és Arad város főispánja lett. Budapest, IV., Egyetem-utcza 7. — Arad, Széchenyi-utcza 6. Wass Albert gróf. Nagyiklódón, Szolnokdobokamegyében született 1819. február 10-én. Tanulmányait a kolozvári ev. ref. főiskolán végezte. Ezután 1840-ben Marosvásárhelyt a királyi táblánál kitűnő sikerrel tett jogi vizsgálatot és az erdélyi kir. főkormányszékhez esküdött fel; a következő évben a bécsi erdélyi udvari kanczellária, majd pedig újból az erdélyi kormányszék szolgálatába lépett, ezúttal már mint titkár. E minőségben szolgált 1848-ig, amikor a főkormányszék feloszlattatok. A szabadságharczban Bem tábornok seregében