1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Pallavicini Ede őrgróf - Rákosi Jenő

161 nagybirtokos. A főrendiháznak az újjászervezés óta élethossziglani tagja. Neje Batthyány Blanka grófnő, akivel 1891-ben kelt egybe. Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Kismagyar, p. Nagymagyar, Pozsonyniegye. Pallavicini Ede őrgróf. Sopronban, 1845-ben született, ahol atyja, P. Artúr őrgróf mint huszárkapitány állomásozott. Tanulmányait szülővárosában és a pozsonyi jogakadémián végezte. Iskolái végeztével Sopronmegye tb. aljegyzője lett, majd pedig 1869-ben a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett, amelyet tizenegy évi szolgálat után mint osztálytanácsos hagyott el. Ezután egy évtizedig a Magyar Hitelbanknak vezérigazgatója volt. A közgazdaság terén tevékeny és jelentős szerepet visz. Elnöke a Ganz-gyárnak, a Kőolajfinomitó Részvénytársaságnak; alelnöke az Országos Gazdasági Egyesületnek stb. Igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagja a Gazdák Biztosító Szövetkezetének és a Magyar Földhitelintézetnek. Elnöke még a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek is. A cs. és k. kamarási méltóságot 1878-ban, a vaskoronarend II. osztályát 1884-ben, a valóságos belső titkos tanácsosi czimet pedig 1897-ben kapta. Sok ideig volt a főrendiház jegyzője és a delegácziók tengerészeti albizottságának elnöke. 1873 óta nős. Neje Mailáth Etelka, néhai Mailáth György országbíró leánya. Budapest, Vili., József-körut 5. — Nyáron Balatonföldvár. Rákosi Jenő. Született 1842. november 12-én Acsádon (Vasmegye). Sárváron, Kőszegen és Sopronban végezte a benczések gimnáziumát. Sopronban 1859-ben ifjúsági önképzőkört alakított. Elszegényedett szülein és több testvérén segítendő, tanulmányait nem folytatta, hanem a gazdasági pályára ment és 1863-ig Zichy János gróf tiszttartójánál házitanító és gazdasági gyakornok volt. 1863-ban Budapestre jött és az életföntartás küzdelmei mellett az érettségi vizsgát a piaristáknál letette és a jogot is hallgatta. Első éves joghallgató korában irta „V. László" czimü drámáját és kezdte meg „Aesopus" czimü verses színmüvét, melyet 1866-ban adtak elő a Nemzeti Színházban először'és azóta folyton műsoron van, sőt német fordításban is megjelent. Mint a drámaírás uj szellemű úttörőjét, 1867-ben Kemény Zsigmond a Pesti Naplónál alkalmazta, n