1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Nyáry Jenő báró

158 tanár mellett először gyakornok, később tanársegéd lett. 1873ban tanulmányutat tett külföldön. 1874-ben Budapesten orvosi gyakorlatot kezdett. 1879-től négy évig mint miniszteri megbízott az építészeti egészségügyről és a baleseteknél való első segélynyújtásról a műegyetemen előadásokat tartott. Levelező tagja a „Societé de médecine publique et d'higiene professionelle"-nek és elnöke az orvosok orsz. segitő-egyesületének, valamint a budapesti orvos-egyesületnek. 1881-ben a Rókus-kórház id. primáriusa és járványkórházi főorvos lett, 1887-ben kinevezték a Rókus-kórház főorvosává és a balparti kórházak felügyelőjévé; kevéssel előbb rendkívüli tanár lett a budapesti egyetemen. 1883tól két évig az orsz. szünidei tanfolyam titkára, 1891-ben az orsz. orvos-nyugdijegyesület elnöke és 1892-ben az orsz. közegészségügyi tanács alelnöke lett; ez utóbbi minőségében a kolera alkalmával annak elfojtása körül nagy sikerrel működött. 1897. óta elnöke e tanácsnak. 1897-ben miniszteri tanácsosi czimet kapott. Tiszteletbeli főorvosa több megyének, tagja számos bel- és külföldi egyesületnek. Ő Felsége 1901. deczember 22-én főrendiházi taggá nevezte ki. Budapest, IV., Váczi-utcza 4. Nyáry Jenő báró. Bagonyán, 1836. február 29-én született. A budapesti egyetemen a bölcsészetet és a jogot hallgatta, s e mellett kiválóan érdeklődött a régészet iránt. Nógrádmegyében, pilinyi birtokán nagyterjedelmü őstemetőt fedezett fel és ásatott ki. Ezután további kutatások czéljából Rómer Flóris társaságában bejárta egész Felsömagyarországot és ásatásokat eszközölt. Kutatásai eredményét a szaklapokban tette közzé, leginkább az „Archeológiai Közlemények"-ben. 1864-ben cs. és kir. kamarás lett, 1867-ben pedig a koronázáskor, mint a koronát vivő orsz. küldöttség tagja, aranysarkantyús vitézzé avattatott fel. Hét évvel később a földmivelésügyi minisztériumhoz titkárrá, majd pedig 1880-ban osztálytanácsossá neveztetett ki. Másodelnöke az országos régészeti és embertani társulatnak, a heraldikai és genealógiai társulatnak és a gömörmegyei muzeumegyesületnek, s ezeken kivül buzgó tagja sok más e tudományágakkal foglalkozó egyletnek és társulatnak. 1883 óta levelező tagja a Tudományos Akadémiának. Elnöke még az országos baromfitenyésztő egyletnek és felügyelő