1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Ludwigh János - Lukács Antal - Márffy Ágost

152 államvasutak vezetése atatt mintaszerű színvonalra emelkedtek. Érdemeit 1905. január 19-én Ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal jutalmazta. Budapest, VI., Andrássy-ut 88. — Szepesbéla. Ludwigh János. 1830. körül született. A hivatalnoki pályát választotta és Buda­pesten adófelügyelő, utóbb pedig a pénzügyi közigazgatási biróság alelnökévé nevezték ki, s e méltósága révén helyet foglalt a fő­rendiházban. 1881-ben a vaskorona-rend 111. osztályával, 1887-ben a Lipót-rend lovagkeresztje vei. 1888-ban a Szent István-rend kis­keresztjével lett kitüntetve. 1896-ban vonult nyugalomba, s ez időtől kinevezett főrend. Budapest, I., Döbrentei-utcza 8. Lukács Antal. Született 1842-ben Temesváron; atyja Lukács Ignácz, Temes­megyében főjegyző, utóbb kúriai tanácselnök volt. Egyetemi és felső kereskedelmi tanulmányait Budapesten, Pozsonyban, Bécs­ben, Lipcsében és Drezdában végezte. Eleinte egy előkelő bank­czégnél volt alkalmazva, azután az osztrák hitelintézetnél hiva­talnokoskodott, majd a Magyar Földhitelintézet pénztárnoka lett; itt fokonként emelkedve, ezen intézetnek jelenleg egyik igazgatója. Pénzügyi értekezései a Budapesti Szemlében jelentek meg. Tagja volt a kereskedelmi törvényjavaslatot tárgyaló ankétnak. A fő­rendiház reformja után ennek tagjává neveztetett ki. 1898-ban a vaskorona-rend II. osztályával tüntette ki a király. Tagja a vallás­és tanulmányalapokra felügyelő és ellenőrző bizottságnak, a fő­városi közmunkatanácsnak, a magyar irók segélyegyletének. Budapest, I., Döbrentei-utcza 8. Márffy Ágost. Született Budán, 1826. augusztus 2-án; a jogot a pesti egyetemen elvégezvén, Pest vármegyénél, 1846. nov. 17-én pedig a kir. hely­tartótanácsnál lett gyakornok, majd 1848-ban a m. kir. közmunka­és közlekedésügyi minisztériumban segédfogalmazó. 1849-től 1867-ig pénzügyi fogalmazó, kerületi biztos, végre pénzügyi titkár volt, a kiegyezés után pénzügyi tanácsos, Váczon pénzügyi fel­ügyelő, azután pesti pénzügyigazgató és kir. tanácsos lett. 1870-

Next

/
Oldalképek
Tartalom