1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Gyulai Pál

142 lett a honvédségnél és mint a honvédelmi minisztérium szakosztályfőnöke, a szervezésben tevékeny részt vett. Mint altábornagy, Erdélyben honvédkerületi parancsnok volt, azután Budapesten az első honvédkerület parancsnokává neveztetett ki. 41 évi szolgálat után, 1887. november hóban, nyugdíjaztatását kérte; ez évben a magyar fegyvergyár r.-t. igazgatósági elnöke lett és egyidejűleg Ö Felsége kinevezte a főrendiház tagjává. Birtokosa a Lipót-rend lovagkeresztjének, a katonai hadi ékitménynyel díszített érdemkeresztnek, a hadi-éremnek és a 40 éves katonai szolgálati jelvénynek. Jelentékeny szakirodalmi tevékenységet is fejtett ki; czikkei a cs. és kir. mérnökkari komité által szerkesztett folyóiratban (Mitteilungen) jelentek meg. Budapest, VIII., Vas-utcza 14. — Kisigmánd, p. Nagyigmánd. Gyulai Pál. Született 1826-ban Kolozsvárott. Mint serdülő ifjú már özvegy édesanyját segélyezte magántanitói keresményéből, mely foglalkozása mellett még az „Erdélyi Hiradó"-ba is dolgozott. 1844—46ban irta meg Erdély irodalomtörténetét, továbbá a nyelvbeli purizmusról és a párbajról disszertáló munkáit, melyekért pályadijakat nyert el. 1846-ban irta első beszélyét: a „Férj és nö"-t, mely a „Pesti Divatlap"-ban jelent meg, 1847-ben pedig az „Unió"-ban közzétett „Aranycsináló"-t. 1847-ben a költészet tanára lett a ref. kollégiumban, 1848-ban az Erdélyi Hiradó munkatársa, a szabadságharcz alatt az Unió mellett lelkesen agitált, és Mentovichcsal és Szász Károlyival együtt alkalmi verseket adtak ki „Nemzeti színek" czimen, majd Teleki Domokos gróf titkára lett Budapesten és intenzív irodalmi működésbe kezdett. 1851-ben megjelent „Vén színész" czimü novellájával nagy hatást ért el, több folyóirat munkatársa lett és 1853-ban Pákh Alberttel a „Szépirodalmi Lapok"-at szerkesztette. Ugyanez időben mint mentor, Nádasdy Tamás gróffal Franczia- és Németországba utazott. 1858-ban Kolozsvárott kollégiumi tanár, ugyancsak 1858ban az Akadémia levelező-, 1860-ban a Kisfaludy-társaság rendes tagja lett. 1862-ben Arany János mellett a „Szépirodalmi Figyelő" segédszerkesztője volt Budapesten, 1864-ben a szini képezde dramaturgiai tanára lett. Ez idő alatt számos irodalmi müve jelent meg. 1867-ben az Akadémia rendes tagjává választották, 1870-ben ennek nyelv- és széptudományi osztályán titkár lett, 1873-ban a Kisfaludy-társaság alelnökévé választatott, és ez időben bízta meg