1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Főrendiház - Vásárhelyi Béla - Vécsey Miklós báró - Vigyázó Ferenc gróf

26 majd rendes tanára. Ugyanekkor nevezte ki a pápa tiszteletbeli kamarásává. 1883-ban szentszéki ülnök és a középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja, 1886-ban zsinati vizsgáló és bekebelezett teológiai doktor. 1887-ben a kalocsai nagyobb papnevelő kormányzójává neveztetvén ki, egyben címzetes kanonokká is lett, 1888-ban pedig javadalmas kanonokká neveztetett ki; 1889-ben a babolchai apátság címét kapta és 1892-ben Császka érsek oldalkanonokjává és a tiszai kerület föesperesévé, 1898ban pápai prelátussá és a budapesti központi papnevelőintézet igazgatójává lett. 1901. november i-én székesfehérvári püspökké, 1905. október 17-én kalocsai érsekké neveztetett ki. 1906. április 5-én pedig a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. Vásárhelyi Béla 1905. október 21-én Aradvármegye és Arad sz. kir. város főispánjává neveztetett ki. mely állását a Fejérváry-kormány távozásával 1906-ban elhagyta. Vécsey Miklós báró 1869. szeptember 10-én született Pozsonyban, a hajnácskeői Vécsey bárók szatmári ágából ; fia az 1902. május 28-án elhunyt Vécsey József báró titkos tanácsosnak és neje, született Dessewffy Blanka grófnőnek. Középiskolai tanulmányait részben a szülői háznál, részben pedig a Teréziánumban végezte. Azután pedig Bécsben és Budapesten jogot hallgatott; a budapesti egyetemen jogtudori oklevelet szerzett. Édes atyjáról a nyiracsádi uradalom szállott rá. Felváltva Budapesten és Sárközön tartózkodik. A főrendiházba szóló királyi meghívó-levelet 1905ben eszközölte ki. Vigyázó Ferenc gróf született Bécsben 1874. április 5-én. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol sub auspiciis regis lett az államtudományok tudorává avatva. Több közjogi értekezést és tanulmányt írt: A pragmatica sanctio. Budapest. 1894 ; Az európai közjog alkotmányos garanciája. Budapest. 1895 ; Az osztrák-magyar