1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Bohus Károly - Bolgár Ferenc

69 Bohus Károly, Torontálmegye, Pancsova kerület 1862. január 4-én született Csallóköz-Somorján. Az algimnáziumot szülőhelyén, a főgimnáziumot a pozsonyi evangélikus liceumban végezte s ott 1881-ben érettségi vizsgálatot tett. Azután Pozsonyban és Göttingában ágostai hitvallású evangélikus teológiát tanúit. Előbb segédlelkész volt Franzfelden, ahonnan Orsó vára lelkésszé választották meg, majd pedig 1889-ben ugyancsak mint rendes lelkészt Franzfeldre hívtak vissza. Torontálmegye törvényhatósági bizottságának, a központi és az állandó választmánynak tagja. Tíz év óta állandó gazdasági tudósító. A vármegyei állami elemi iskolák gondnokságának elnöke. Neje StranszkyEmma. Az 1906. évi általános választások alkalmával a pancsovai választókerület függetlenségi és 48-as programmal képviselőjévé választotta. Bolgár Ferenc, Sopronmegye, Kismarton kerület 1852-ben Mármarosszigeten született; 12 éves korában került a kassai katonai intézetbe, majd a tullni utásziskola, végre a bécsi hadmérnökkari akadémia növendéke lett, melyből 1873-ban mint hadnagy a 2. katonai mérnökkari ezredbe lépett. 1877-töl 1880-ig a mérnökkari törzsnél szolgált Péterváradon és Budán. 1881-ben kilépett a tényleges szolgálatból, tiszti rangját továbbra is megtartva s szerkesztette Bécsben a »Wehrzeitung«-ot, majd a »Militárzeitung«-ot. 1884-ben egy cikke miatt, melyben fejtegette, hogy a vasúti ezrednek nem a vezérkar, hanem a mérnökkar alá kellene tartoznia, ez ezred parancsnokával, Schleyer alezredessel párbajt vívott, melyben ellenfelét agyonlőtte. Miután szabadságolt állományban volt (ma is cs. és kir. hadmérnökkari kapitány szolgálaton kívüli viszonyban), esküdtszék elé állíttatott, de a bécsi esküdtek egyhangúlag felmentették. Ekkor hosszabb külföldi tartózkodás után áttette lakóhelyét Budapestre és egy ideig a »Budapester Tagblatt«-nak volt főmunkatársa ; majd Temesváron szerkesztette a »Temesvárer Zeitung«-ot. Visszatérve a fővárosba, 1885-ben megalapította a »Katonai Lapok«-at. Még mint hadnagy kiadta párbajkódexét, mely eddig tizenhét kiadást ért és irányadónak tekin tetik e nemben. Bécsi tartózkodása alatt munkatársa volt az