1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Beniczky Ödön - Benyovszky Rezső gróf - Benyovszky Sándor gróf

I Beniczky Ödön, Liptómegye. Rózsahegy kerület született Zólyomban 1878. február 12-én. A család zólyommegyei ágából származik. Középiskoláit Beszterczebányán és Kalocsán végezte, mint az odavaló Jézus-társasági atyák »Stophaneum« intézetének konviktora. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta, majd belépett az »Alkotmány« című politikai napilap szerkesztőségébe s mint e lapnak politikai rovatvezetője, nem kis részt vett ki az országgyűlési néppárt parlamenti küzdelmeiből. Hírlapíró-kollegái körében kiváló egyéni tulajdonságaival általános szeretetet és becsülést szerzett. Az 1906. évi általános választásokon a néppárt a rózsahegyi kerületben jelölte, ahol a tót nemzetiségi párt jelöltjével szemben nagy többséggel megválasztatott. A néppárt jegyzője. A könyvtári bizottság tagja. Benyovszky Rezső gróf, Tolnamegye, Kölesd kerület 1876-ban született Tengelicen. Középiskoláit Budapesten elvégezvén, a hohenheimi mezőgazdasági akadémiát látogatta és alig 21 éves korában átvette nagykiterjedésű uradalmainak kezelését, amelyeken intenzív gazdaságot folytat. A főrendiház; örökösjogú tagja és a 7. dzsidás-ezred tartalékos hadnagya. Elsőízben 1903-ban időközi választáson nyerte el a kölesdi kerület mandátumát, amely néhai Pichler Győző halálával megüresedett. Az 1905-i, valamint az 1906-i általános választások alkalmával a kölesdi kerület egyhangúlag újból megválasztotta képviselőjévé. A függetlenségi és 48-as párt híve. Az Erzsébet királyné-szoborbizottság tagja. Benyovszky Sándor gróf, PestPilis-Solt-Kiskúnmegye, Dunavecse kerület született 1838. július 8-án. Különös szeretettel foglalkozik nemzetgazdasági és történelmi tanulmányokkal. Évek hosszú során át családi ügyei rendezése céljából pestmegyei birtokán visszavonulva gazdálkodott, mialatt beutazta Német-, Francia-, Olasz-, Török- és Görögországot. A 90-es évek elején újra meg-