1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Bakó József - Ballagi Aladár

47 újra megválasztották. A II. bíráló, az igazságügyi és a véderőbizottság tagja. yy Bakó József, Veszprémmegye, Enying kerület született 1861. június 23-án Balatonkenesén, Veszprémmegyében, egyszerű földmívesszülőktől. Középiskoláit Pápán. Bonyhádon, Budapesten, Nagykőrösön, Nagykanizsán végezte s ez utóbbi helyen érettségi vizsgálatot tévén, a teológiai tanfolyamra Pápára ment, hol két évi tanfolyamot végezvén, 1884ben egyévi önkéntesnek állott be a 69. sz. gyalogezredbe. Katonai szolgálata után ismét folytatta teológiai tanulmányait, amelyeknek befejezése után 1886-ban születési helyén akadémikus rektor lett. 1888-ban Szentkirályszabadjára, Veszprémmegyébe, ment segédlelkésznek. 1889-ben ismét szülőföldjére került, hol három évig működvén, a fehérmegyei sáregresi ev. ref. egyház egyhangúlag lelkészévé választotta. Sáregresen hét évig lelkészkedett s ekkor Balatonkenese választotta meg lelkészének s azóta ott működik. Elnöke a kenései ev. ref. egyházközségnek ; igazgatója a kenései balatoni fürdővállalatnak, iskolavizsgáló körlelkésze a dunántúli ev. ref. egyházkerület mezöföldi egyházmegyéjének ; választott tagja Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának. 1901. óta képviseli az enyingi kerületet függetlenségi és 48-as programmal. A vízügyi bizottság tagja. Ballagi Aladár, Budapest székesfőváros, IX—X. kerület született Kecskeméten 1853. október 24-én. Egyetemi tanulmányait a budapesti és heidelbergi egyetemeken végezte. 1877ben budapesti egyetemi magán-. 1879-ben helyettes-, 1883-ban rendkívüli, 1889-ben rendes tanár. Nagyarányú történelmi munkásságot fejtett ki. Első müve : A magyar királyi testőrség története, 1872-ben jelent meg. Egyéb müvei: Die Kunstdenkmáler Leutschau's; Világtörténelem Duruy nyomán; Wallenstein horvát karabélyosai, melyben eredeti okiratok alapján mutatta be a cs. és k. hadsereg megalakításának első kísérletét ; A magyar nyomdászat története ; Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve ; Colbert, M. Tud. Akadémiai levelező tagsági székfoglaló ja két kötetben, mely az újkori Franciaország államszervező nagy mun-