1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Apponyi Albert gróf

13 jogát. 1898 őszén a bécsi és ischli tanácskozások miatt intézett heves támadást a kormány ellen s ez kiinduló pontja volt annak a küzdelemnek, amely Bánffy báró lemondásával végződött. A Széli-kormány hivatalba lépése után 1899-ben pártjával együtt belépett a szabadelvű pártba. Az 1901. október elejére összehívott országgyűlés elnökévé választotta. Az elnöki széket minden oldalról rokonszenvesen fogadott beszéddel foglalta el és az elnöki állásnak minden párt bizalmát biztosította. Az 1903-i ujoncjutaléki javaslattal szemben a kormány elé terjesztette óhajtásait, de tudomásul vette, hogy azoknak egy része a véderötörvény revíziója alkalmából fog figyelembe vétetni. Az újoncjavaslat ellen folyt obstrukció idejében a nagy számmal érkező küldöttségeket a parlament iránt való bizalom megőrzésére intette. Khuen-Héderváry gróf miniszterelnöksége alatt a parlamenti rend helyreállítása érdekében latba vetette egész tekintélyét és 1903. július 21-én a szabadelvű párt nagy többsége részéről lelkesen fogadott beszédben fejtette ki a katonai kérdések dolgában álláspontját, de az obstrukciót megállítani nem volt képes. A Khuen-kormány második lemondása után, amidőn a szabadelvű párt a katonai kérdésekben állást kívánt foglalni, az úgynevezett kilences bizottságban az ö programja szolgált a tanácskozás alapjául. Tisza István gróf kormányralépése után, ámbár álláspontját a kormány katonai programja nem egészen fedte, hogy az obstrukciónak újabb tápot ne szolgáltasson, bentmaradt a szabadelvű pártban ; csak 1904. november 26-án lépett ki, amikor a párt elhatározta a képviselőházban párhuzamos ülések tartását. Ezt megelőzőleg november 3-án már lemondott a ház elnöki tisztéről. Vele együtt lépett ki a szabadelvűpártból a volt nemzeti párt nagy része, akik a régi nemzeti pártot újra megalakították. 1904 őszén, mikor a Tisza-kormány a házszabálymódosítás tervével állott elő, ö, bár a módosítást helyeselte, annak keresztülvitelét a választási reformig felfüggeszteni kívánta. Az 1904. november 18-i események és következményei arra birták, hogy magáévá tegye a függetlenségi és 48-as párt álláspontját és 1905 első napjaiban pártjával együtt be is lépett e pártba. Tagja lett a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának és az 1905. évi általános választások alkalmával nagy tevékenységet fejtett ki. A Tisza-kormány lemondása folytán beál-