1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Főrendiház - Želenski Róbert gróf

32 ünnepélye nagy ünnepségek között ment végbe Miskolcon 1898. októberben elkísérte a német császári párt jeruzsá­lemi útjára. Müvei: A miskolci ev. egyház közgyűlési emlé­ke 1782—-1882. »Emléklapok« címen megírta az evang. egyetemes gyámintézet történetét; az 1790—91-i vallásügyi törvény emlékére megírta a hazai protestantizmus rövid törté­netét ; ő alapította 1884-ben és 1887-ig szerkesztette a »Gyám­intézet« c. lapot; 30 év óta szerkeszti a miskolci evang. egyház Évkönyvét, melynek kivált az 1897. évben megjelent füzete az egyházi élet jelenére és múltjára felette becses adatokat tartal­maz. Ezenkívül 1870—1880. a Pesti Naplóban s a budapesti és pozsonyi protestáns egyházi lapokban számos becses értekezése jelent meg, többek közt a pánszlávizmusról. A főrendiház tagjai sorába Sárkány Sámuel bányakerületi püspök nyugalomba­vonulása után 1905-ben hivatott meg. Zelenski Róbert gróf született Uj-Aradon 1850-ben. Tanulmányokat végzett Firenzé­ben. Parisban, Budapesten és Hohenheimben. Földbirtokos Temes-, Arad-, Békés-. Csongrád-, Szatmár-. Szabolcs-, Ugocsa­meg Beregmegyében és Galíciában. Aradmegye törvényható­sági és közigazgatási bizottságának tagja. Elnöke a gazdák biz­tosító szövetkezetének, a magyar szőlősgazdák országos egyesü­letének, az aradmegyei gazdasági egyesületnek, tiszteletbeli elnöke az arad-csanádi gazdasági takarékpénztárnak, alelnöke az országos magyar gazdasági egyesületnek, a mezőgazdasági szesztermelők országos egyesületének. Igazgató-elnöke 1901 óta a nemzeti kaszinónak. 1903. október 15-én ő Felsége a titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Közgazdasági kérdésekben többször felszólalt úgy a képviselő-, mint a főrendiházban. Röp­iratokat írt pénzügyi, tőzsdei, vámügyi, közgazdasági és szociá­lis kérdésekről. Egyik alapítója volt az arad-kőrösvölgyi, most arad-csanádi vasutaknak. Képviselte mint nemzetipárti 1881­benalippai, 1884-ben a szentannai, 1892-ben az új-aradi, mint kormánypárti pedig 1901-ben a világosi kerületet. 1905-ben a lippai kerület szabadelvüpárti programmal választotta meg. Az 1905. elején beállott válság idején ő Felsége a helyzetről való

Next

/
Oldalképek
Tartalom