1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Főrendiház - Tisza István gróf

24 órakor nyitotta meg az ülést újra Perczel elnök ; Tisza rövid beszédet mondott, azt is folytonos zajjal s közbeszólásokkal kisérték. Beszédét azzal fejezte be, hogy : »Önök így évekig eltechnikázhatnak. Vessünk véget a komédiának !« Ekkor a szabadelvű párt egyszerre felállott helyéről és fülsiketítő zajban az elnök a Daniel-féle határozati javaslatot elfogadottnak jelentette ki, királyi kéziratot olvastatott fel, mely az ülésszakot berekeszti és bezárta az ülést. E házszabálysértés nyomán a következő napokon Andrássy Gyula gróf és az egész Andrássy esoport elhagyta a szabadelvű pártot; megalakult az ellenzéki szövetség. December 13-án az ellenzék lehetetlenné tette az ülés megtartását és szétrombolta a terem berendezését. Tisza indemnitást kért a választások céljára ; az ellenzék megtagadta. Következett 1905. január 4-én a ház feloszlatása ex-lex-ben. Közben álláspontja mellett óriási agitációt indított meg. Budapesten, Miskolcon, Győrött, Marosvásárhelyen jelent meg népgyűléseken és fejtette ki azt az álláspontját, hogy a formát a lényeg megmentése kedvéért kénytelen volt megsérteni. A választási küzdelem az egész országban megindult és a szabadelvű párt kisebbségbe jutásával végződött, ö maga is kisebbségben maradt Miskolcon Bizony Ákossal szemben, ellenben Budapesten Andrássy Gyula gróffal szemben megválasztották. Nyomban a választások után beadta lemondását és a szabadelvű párt feladatául a szövetkezett ellenzékből alakítandó kormány ellenőrzését jelölte meg. Mint lemondott miniszterelnök még hónapokig volt kénytelen kormánya élén az ügyeket vezetni, a parlamenti többséggel szemben, teljesen passzív magatartásra szorítkozván ; a maga részéről, pártja nevében is, többízben azon kívánságnak adott kifejezést, hogy a parlamentarizmus érvényesülése és a nemzet és királya közti ellentét megszüntetése érdekében a nemzet többségének vezérei a legmesszebbmenő engedékenység árán is vállalják a kormányzást, amely hazafias elhatározás a maga és pártja részéről gánccsal találkozni nem fog. Végül többszöri kérése után 1905. június 18-án felettéb elismerő királyi szavak kíséretében bekövetkezett miniszterelnöki állásától való felmentése. Utána Fejérváry Géza báró neveztetvén ki miniszterelnökké egy ügyvezető kormány élére, mely a válságból való kibontakozást létrehozza, e kor-