1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Zichy Jenő gróf

271 a házszabálymódosítás ellen hozott határozata miatt onnan ki is lépett, mert ő helyeselte a házszabályszigorítás tervét. Ez időtől fogva pártonkívüli állást foglalt el. Az 1905—6-i válság folyamán véleményét ö Felsége a helyzetre nézve többször kikérte. 1906. májusában csatlakozott az alkotmánypárthoz ; belépőlevelében hangsúlyozta, hogy az egyházpolitikai törvények revíziójának kérdése elvesztette időszerűségét. A pénzügyi s az Erzsébet királyné-szoborbizottság tagja. Zichy Jenő gróf, Székesfehérvár város /" 1837. július 5-én Szentmihályon született. Tanulmányán. Németországban végezte s alig került haza, már képviselővé választatott. Az 1861-i országgyűlést beleszámítva, az 1876— 1879-i éveket kivéve, amidőn a székesfehérvári kiállítást rendezte, folytonosan képviselő volt. 1861-ben Fejérmegye bodajki kerületét, háromszor egymásután az élesdi kerületet, azután Székesfehérvár városát, 1884-ben Budapest belvárosát képviselte, 1887-től 1896-ig a bobrói, 1896-tól 1901-ig az ipolysági kerületet képviselte, míg 1901-ben, 1905-ben, valamint 1906-ban is újra Székesfehérváron nyert mandátumot. Mint képviselő az ügyvédi vizsgát is letette. Hosszabb ideig külföldön tartózkodott nemzetgazdasági tanulmányainak gyarapítása végett. Angliában a csatornázás és vízépítészet rendszerét tanulmányozta és 1868-ban a magyar Alföld csatornázási terveit fejtegette »A duna-tiszai, vagyis a Pest, Szeged, Szabadka és Kula közti csatorna« című röpiratában. E terv kivitelén élénken fáradozott, de az, bár a képviselőtestület megszavazta a költségvetést, magántekintetek miatt létre nem jött. Szeged és Szabadka e tervéért díszpolgárrá választotta. Kezdeményezte a székesfehérvári Vörösmarty-szobor felállítását s az ottani állandó színház eszméje is tőle ered. Az 1879-i székesfehérvári kiállítás élére ő állott, melynek sikerén 1876 óta fáradozott; Székesfehérvár díszpolgárrá választotta és egyik terét neve után nevezte el. Ekkor kapta a Lipót-rend középkeresztjét. 1880-ban az országos iparegyesület elnöke lett. 1884 óta valóságos belső titkos tanácsos. Az 1885-i országos kiállítás másodelnöke volt; elismerésül az I. oszt. vaskoronarendet kapta. Az elsőfokú ipariskolák létesítését Trefort