1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.
Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Udvardy Ferenc - Ugron Gábor
253 hogy ott a köztársaság javára ajánlja fel kardját. Majd Olaszországnak vette útját, ahol Garibaldi Kiciotti táborába szegődött és több csatában vett részt. A béke megkötése után Parisba ment s ott volt a Commune egész uralma és küzdelme alatt s az Ellenőr számára írt leveleket. Ezután Angolországba utazott, honnét 1872-ben visszatérvén. Udvarhelyszék képviselővé választotta. Az 1882—4-i országgyűlésen Kolozsvár II. kerületét képviselte, 1884-ben itt kisebbségben maradt, de megválasztatván Marosvásárhely I. kerületében és a székelykeresztúri kerületben, az előbbi mandátumát fogadta el. 1887-ben a kecskeméti I. és az oklándi kerületben győzött s az utóbbi mandátumról mondott le. 1892-ben Szatmáron és Kecskemét I. kerületében választatott meg, de a szatmári kerület megbízását tartotta meg. Az 1887-i országgyűlés utolsó ülésszakában tizenhetedmagával kivált a függetlenségi pártból és megalakította a 48-as pártot. Ugyanebbe az időbe esik első szereplése a delegációban, nemkülönben a Szapáry-féle közigazgatási törvényjavaslat ellen való obstruálása. Az egyházpolitikai javaslatok egy részét, főleg a polgári házasságkötés kötelező f orma j át, mindvégig hevesen ellenezte híveinek élén, akiknek legnagyobb része az 1906-i választásoknál vele együtt kibukott. Csak 1899. március 26-án Bánfty báró lemondása után jutott ismét a szilágysomlyói kerület egyhangú választása folytán a Házba, ahol pártja élén a kormánnyal szemben éles ellenzéki álláspontot foglalt el. Az 1898—1901. delegációkban résztvett és ott is merev ellenzéki szerepet vitt, a közös minisztérium iránt bizalmatlanságát kifejezve és a hármasszövetség felett éles kritikát mondva. A kath. autonómiai kongreszszuson a kisebbség élén állott. 1901-ben a szilágysomlyói kerület, többszöri kijelentései ellenére, hogy nem vállal mandátumot, egyhangúlag újra megválasztotta. Az 1903.-i obstrukciónak egyik vezére volt; ö és pártja még akkor is folytatták a küzdelmet, mikor a Kossuth-párt a rendkívüli eszközök használatától elállott, és csak 1904. március 10-én hagyta abba. 1905 elején pártjával együtt csatlakozott a Kossuth-párthoz. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának tagja volt, de 1905 őszén lemondott e tisztségről. Az 1905.-i általános választások alkalmával a szilágysomlyói kerület újra megválasztotta. Az 1905—6-i nemzeti küzdelem idején a küzdök első sorában állott. Különö-