1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Tallián Béla

241 országnál, utóbb a kolozsvári Ellenzéknél. Czecz tábornok emlékiratait ö fordította a kolozsvári országos történelmi ereklyemúzeum megbízásából. Nagyobb utazásokat tett Európában s elsajátította a német nyelven kívül a franciát és angolt. 1906. óta Budapesten ügyvéd. Az 1905-i és az 1906-i általános választások alkalmával a mátészalkai kerületben függetlenségi és 48-as programmal választották képviselővé. 1905-ben a Ház megalakulásakor mint körjegyző szerepelt. A zárszámadás-vizsgáló bizottság tagja. Tallián Béla, Torontálmegye, Törökkanizsa kerület született 1851-ben Somogymegye Szabás községében ; atyja. András, az 1848—9 -i harcokban mint ezredes kiváló érdemeket szerzett. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten és Szegeden végezte ; a jogot Pozsonyban hallgatta, ahol 1873-ban államtudományi államvizsgát tett. 1873-ban Torontálmegye tiszteletbeli aljegyzője, 1874-ben helyettes-, majd főszolgabíró lett a billédi járásban. Innen azonban csakhamar áthelyeztette magát a törökkanizsai járásba, ahol 1879-ig működött. 1877-ben a koronás arany érdemkeresztet kapta, miután megelőzőleg már két ízben ö Felsége legfelsőbb megelégedését nyerte a vízveszélyeknél kifejtett buzgalmáért. 1878-ban és 1879-ben a szegedi kir. biztosság tagja volt. 1880-ban főjegyzöhelyettes lett, majd ugyanz évben alispánná választatott. Alispánsága alatt létesültekaa tiszti és jegyzői nyugdíjegyletek. 1886-ban Somogy-, 1892-ben pedig Békés- és Csongrádmegyék főispánjává neveztetett ki. Ugyanakkor az agrárszocializmus bajainak orvoslására Békésmegye területére kormánybiztos lett, mely állásától, valamint Csongrádmegye főispáni állásától 1894-ben mentetett fel s ez alkalommal a Szent István-rend kiskeresztjét kapta. Somogymegyei föispánsága alatt 1887-ben balatonszabályozási, 1888-ban drávaszabályozási kormánybiztos volt. Huszonötéves szolgálati jubileuma alkalmával úgy Békésmegye, mint Gyula város nagy ovációkban részesítette. 1896-ban mint szabadelvüpárti választatott meg a képviselőházba, amelynek a Bánffy-kormány bukásától miniszterré kinevezéséig alelnöke volt. 1901 óta valóságos belső titkos tanácsos . Az 1902-i szerb nemzeti egyházi kongresszusnak királyi biztosa volt. Ez időben kapta a Takovasturm-léJe OrszagyyfllóRi A1<nanaeh. 16