1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.
Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Szederkényi Nándor
225 lcaszinó elnöke. 1902—4-ben az I. kerületi adókivető-bizottságnak is elnöke volt. Xös. neje Csík Ludmilla. Az 1905. évi általános választások alkalmával kisebbségben maradt Falk Miksával szemben a főváros I. kerületében, amely az 1906. évi általános választások alkalmával függetlenségi program alapján egyhangúlag képviselőjévé választotta. Az V. bírálóbizottság tagja. Szederkényi Nándor, Eger város 1838-ban született Egerben, ott végezte iskoláit is, míg a jogot a hatvanas évek elején Budapesten hallgatta ; ugyanekkor hírlapírással foglalkozott. 1862-ben a »Mátra« című politikai lapot alapította. Az alkotmány helyreállítása után Hevesmegye jegyzőjévé választotta, 1869-ben azonban, a királybiztosság idejében, felfüggesztetett állásától és egy évig állott felségsértési vizsgálat alatt az ismert hevesmegyei határozat folytán, melyben a megye az ország teljes függetlenségének visszaállítását követelte. 1871-ben párbajba keveredett, ellen* fele elesett s ismét egy évig vizsgálat alatt állott s három havi fogságát ki is töltötte. 1872-ben a mohácsi kerületben léptette fel a 48-as párt. de kisebbségben maradt. 1873-ban a dunapataji kerület megválasztotta. 1874-ben átvette pártja közlönyének, a Magyar Újságnak szerkesztését s két évig szerkesztette, amikor egyesülve a párt másik közlönyével, az Egyetértéssel, a szerkesztéstől visszalépett. 1878-ban szülővárosa mandátumát nyerte el, amelynek közel két évtizeden át, egészen 1896-ig. birtokában volt, amikor Lukács László pénzügyminiszterrel szemben kisebbségben maradt. Az 1901-i és az 1905-i, valamint az 1906.-i általános választások alkalmával azonban újra megválasztatott. Az Ugrón-pártnak a Kossuth-párttal 1905. januárjában való egyesüléséig elnöke volt; e párt hivatalosan a »Szederkényi Nándor elnöklete alatt álló függetlenségi 48-as párt« nevet viselte. Az 1903—4-i obstrukció egyik legtevékenyebb vezetője volt. Pártja még akkor is, mikor a Kossuthpárt a rendkívüli fegyverek használatától elállott, folytatta a küzdelmet és csak 1904. március 10-én hagyta abba. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának tagja lett. A függetlenségi és 48-as párt egyik alelnöke. 15 Fturni-féle Orszrttfpyűlési Alnuuiiicli.