1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Rakovszky István

"207 nácsos. Beszél magyar, német, francia, olasz, spanyol, angol, perzsa, arab és török-tatár nyelven. A francia becsületrend tisztje s a Lipót-rend lovagkeresztese és a porosz vörös sasrend birtokosa. Az 1906. évi általános választások alkalmával néppárti programmal egyhangúlag képviselővé választották a zsámbokréti kerületben. A pénzügyi bizottság tagja. Rakovszky István, Sopronmegye, Csorna kerület " született 1858. június 16-án Bécsben. A középiskolát Pozsonyban végezte. Jogi tanulmányainak befejezése után katonai pályára lépett, de megbetegedvén, kilépett a katonaság kötelékéből és gyógyulás céljából Velencébe utazott. Hazatérve Liptómegyében telepedett le, ahol az ellenzéki pártokhoz csatlakozva, a megyei életben szerepet kezdett játszani. Az egyházpolitikai küzdelmek alatt nagy része volt a néppárt megalakításában ; számos néppárti gyűlésen elnökölt. Cs. és kir. kamarás. A képviselőházba 1896-ban került és nemsokára vezérszerephez jutott a néppártban. A delegációban is helyet foglalt pártja megbízásából és ott szintén az ellenzéki irányt képviselte. 1899. február 23-án a néppárt nevében ő írta alá azt a paktumot, amelyet az ellenzék a Széli-kormánnyal kötött. 1901-ben Csornán és Zsámbokréton megválasztva, az előbbi •kerületet tartotta meg. Egyik harcosa volt az összeférhetlenségi törvény megalkotásának és az Adria tengerhajózási társasággal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló javaslat ellen folyt vitának. 1903 óta az országgyűlési néppárt alelnöke. Tagja lett a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának. AZ1905-Í általános választások alkalmával a csornai kerületben ismét megválasztatott. 1905 óta a képviselőház alelnöke. A Tisza-kormány lemondása után beállott válság folyama alatt nézetét •ö Felsége a helyzetről kikérte. A válság folyama alatt a nemzeti küzdelem egyik irányítója volt. ö elnökölt az 1906. február 19-i ülésen, amely az általa beterjesztett indítványhoz képest a feloszlató királyi kéziratot felbontatlanul küldte vissza küldőjének, Nyiri Sándor királyi biztosnak. Az 1906-i általános választások alkalmával régi kerülete egyhangúlag újra megválasztotta.