1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Főrendiház - Keglevich Gyula gróf - Kemény Árpád báró - Kemény Kálmán báró - Khuen-Héderváry Károly gróf

12 Keglevich Gyula gróf 1855. szeptember 4-én született Pétervásáron ; fia néhai Gyula grófnak. A pétervásári uradalmat bírja Hevesmegyében. Neje Karátsonyi Ilma grófnő. 1901-ben szabadelvű programmal képviselővé választották a pétervásári kerületben. 1906-ban nem lépett fel többé, hanem elfoglalta helyét a főrendiházban. Kemény Árpád báró 1906-ban a Wekerle-kormány Alsó-Fehér vármegye főispánjává nevezte ki. Kemény Kálmán báró. 1906. május 21-én a főrendiház alelnökévé a folyó cikklusra ismét kineveztetett. Khuen-Héderváry Károly gróf 1849. május 23-án a felsősziléziai Gráfenbergben, Freiwaldau mellett született, mint Belási Khuen Antal gróf szlavóniai földbirtokos és báró Izdenczy Angelika fia. Atyja 1887-ben halt meg ; Károly gróf mint viczai és hédervári gróf Viczay Héder családja utolsó fisarjának örököse 1874. december 5-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározás alapján családneve mellé a Héderváry nevet vette fel, a »belási« előnevet a »hédervári« előnévvel cserélte fel s címerét a Viczay-család címerével egyesítette. A felső gimnáziumot Pécsen, a jogot Zágrábban végezte és rövid ideig a zágrábi törvényszéknél gyakornokoskodott. Nyilvános pályáját a hetvenes évek elején kezdette Szerémmegyében. A györszigeti kerület 1875-ben és 1878-ban a képviselőházba küldte. A jog- és államtudományi szakban szerzett alapos ismereteit csakhamar a közigazgatási gyakorlat terén érvényesíthette, mert 1882-ben Győrmegye főispánjává neveztetett ki, hol a vizáradások idején elsőrendű adminisztratív tehetségnek bizonyult. 1883-ban Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjává neveztetett ki, ahol a kezdetben mutatkozó nehézségekkel szerencsésen és erélyesen megküzdött s a felizgatott kedélyeket lecsillapította, a zilált pártviszonyokat rendezte s megszilárdítva