1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Leitner Adolf - Lengyel Zoltán

157 Leitner Adolf, Miskolc város, déli kerület Jászberényben 1861. április 9-én született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában elvégezvén, 1878. őszén iratkozott be Budapesten a jogra és ugyanott avattatott 1883-ban jogtudorrá. 1885-ben ügyvédi oklevelet nyert. Mint ügyvédjelölt egyik alapitója volt az annak idején szépen működött Magyar jogászifjak országos egyesületének. Fiatal ügyvéd korában hosszú időn át nagy tevékenységet fejtett ki az országos gépészegyesület és a vakok országos egyesületének szervezésében. Tíz év előtt Vázsonyi Vilmossal és másokkal megalapította a Demokrata-kört, amely újabban Központi demokrata-kör nevet visel. E körnek több év óta társelnöke s az utóbbi időben ügyvivő elnöke. Évek óta elnöke a Magyar forgalmi bank mint szövetkezetnek, amely a kisiparosok és kiskereskedők hiteligényeit igyekszik kielégíteni. Budapest fő- és székváros törvényhatósági bizottságának tagja, azonfelül tagja a jogügyi bizottságnak. 1887-ben nősült és házasságából két fiú és két leány származott. Az 1905-i általános választások alkalmával Miskolc város déli kerülete Soltész Nagy Kálmánnal, a kerület szabadclvüpárti volt képviselőjével szemben független demokrata programmal képviselőjévé választotta. 1906-ban e kerület újra a parlamentbe küldte. Az összeférhetlenségi állandó bizottság tagja. Lengyel Zoltán, Szilágymegye, Zilah kerület 1873-ban született Krasznán, Szilágy megy ében. Középiskoláit Szatmáron, a jogot Budapesten végezte. Jog- és államtudor, budapesti ügyvéd. Az 1901-i általános választások alkalmával Zilah kerület függetlenségi Kossuthpárti programmal képviselővé választotta. Az 1903-i felemelt létszámú újoncjavaslatok ellen megindított harcnak egyik legtevékenyebb részese volt úgy a Házban, mint a sajtóban és künn az országban. Az obstrukcio alatt többször mondott az egész ülést betöltő beszédet. Egyik beszéde miatt Fejérváry báró volt honvédelmi miniszterrel párbaja volt. Egy ízben a házszabályok 255. §-át alkalmazták ellene. 1904. január havában, amiatt, hogy a Kossuth-párt többsége a Tisza-kormánnyal szemben lemondott a rendkívüli eszközök használatáról, néhányadmagával kilépett a pártból s ettől