1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Kun Árpád - Kuszka István - Laehne Hugó

158 Kun Árpád, Szilágymegye, Tasnád kerület/^ 1865-ben született Mezőtúron. Középiskoláit szülővárosában és Szarvason, a jogot pedig a budapesti kir. tudomány-egyetemen végezte ; Budapesten nyert tudori oklevelet is. Tanulmányainak befejezése után a közigazgatási pályára lépett és nyolc esztendőt töltött Mezőtúr város szolgálatában, legutóbb mint polgármester. Hivatala mellett arra is talált időt, hogy zene- és énekművészettel foglalkozzék. Fia, Árpád, fiatal kora ellenére híres hegedűművész. Az 1905-i és az 1906-i általános választások alkalmával függetlenségi és 48-as programmal a tasnádi kerület küldötte a képviselőházba. A közigazgatási bizottság tagja. Kuszka István, Komárommegye, Ócsa kerület Turkevén 1870. május 13-án született. Gimnáziumi tanulmányait Iglón végezte 1881-től 1888-ig, azután pedig a budapesti tudomány-egyetemen jogot hallgatott. A jogtudori oklevél megszerzése után 1894-ben közigazgatási gyakornok lett JászNagykún-Szolnok- megyénél. 1895. december 20-án szolgabíró lett, 1898. január i-töl kezdve pedig vármegyei árvaszéki ülnök. Tartalékos huszárhadnagyi rangjáról 1904. végén mondott le.'Az 1905-i, valamint az 1906-i általános választások alkalmával az ócsai kerületben függetlenségi és 48-as programmal képviselővé választották. A közigazgatási bizottság tagja. Laehne Hugó, Vasmegye, Kőszeg kerület született Sopronban 1871-ben, hol atyja tan- és nevelőintézettulajdonos és igazgató volt. Középiskoláit részben otthon, részben a lőcsei állami főreáliskolában végezte, honnan családja óhajára a budapesti műegyetemre ment ; de csakhamar hajlamát követve, a gazdasági pályára lépett és elvégezve a magyaróvári gazdasági akadémiát, több uradalomban négy éven át bővítette mezőgazdasági ismereteit, míg 1899. év elején az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület titkárává választotta. Az egyesületet újra szervezte; működése alatt az egyesület tagjainak száma 160-ról 2000-re szaporodott. 1900-ban a gazdasági egyesülettel kapcsolatban gazdasági fogyasztási és értékesítő szövetkezetet