1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Ifj. Pálffy János - Pálffy József - Pallavicini Sándor őrgróf

100 méltósággal, 1896-ban az I. oszt. vaskoronarenddel tüntette ki. 1900-ban negyedmillió korona értékű alapítványt létesített a magyar középosztályhoz tartozó ifjak nevelésére. Egyetlen nővére, Gabriella, Andrássy Manó gróf özvegye. Ifj. Pálffy János született Bécsben 1857. március 19-én, fia néhai Móric gróf altábornagynak, aki a provizórium alatt Magyarország helytartója volt. Cs. és kir. kamarás, m. kir. honvédfőhadnagy. Nőül vette Schlippenbach Erzsébet grófnőt, akitől 1900-ban elvált. Pudmeritzi (pozsonymegyei) birtokán tartózkodik. Pálffy József 1853. szeptember 8-án Lanczut gácsországi községben született. Az előbbinek bátyja. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, egy évig a bécsi politechnikum, két évig a bécsi gazdasági főiskola hallgatója volt. Ezenkívül hallgatta a jogot a pozsonyi jogakadémián. Európán kivül, melyet nagyrészben beutazott, megtette a nílusi utat Arabian és Szudánon keresztül a kék Nilusnak abesszíniai mellékfolyóihoz s az osztrák-magyar északsarki expedícióval Yan-Mayenben volt. Mint utászezredbeli hadnagy részt vett a boszniai hadjáratban. Cs. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos. A jókeői hitbizomány és a szomolányi uradalom tulajdonosa Pozsony- és Nyitramegyékben. Jelenleg Szomolányon lakik s idejét birtokai kezelésének szenteli. 1895-ben nőül vette Wilczek Lucia grófnőt, János gróf leányát. Pallavicini Sándor őrgróf 1853. május 6-án született Szegeden. Tanulmányait otthon végezte, majd a jogot hallgatta a bécsi egyetemen. Diplomáciai pályára lépve, egy ideig a szt.-pétervári nagykövetségnél mint attaché működött ; hazatérve, óriási birtokain gazdaságának él, részint Magyarországon, részint Morvaországon; csongrádmegyei birtoka, melynek terjedelme százezer hold, egyike Magyarország legnagyobb uradalmainak. Mint nagybirtokos, főleg a szegedi vész alkalmával adta bőkezűségének tanújelét, midőn Szeged városának mintegy 160,000 forintot engedett el, mellyel a város a védőmunkálatok