1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - V. Az ország zászlósai, a pozsonyi gróf és a két koronaőr - Esterházy Alajos herceg - Festetics Tasziló gróf

54 ő Felsége az országzászlósok közé emelte. A közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja. Esterházy Alajos herceg, a magyar kir. testőrség kapitánya 1844. március 9-én Bécsben született. Atyja Esterházy Miklós herceg, anyja pedig Lady Villiers Sarah volt, az Earls of Jersey nemzetségből. A katonai pályára lépett és a lovasságnál szolgált, 1881-ben az 5. huszárezred őrnagya lett és a nyolcvanas évek közepén a monarchia londoni nagykövetségéhez osztatott be mint katonai attasé. Ebben az alkalmaztatásában lépett elő 1888. január 1-én ezredessé, 1893-ban vezérőrnaggyá, 1897. október 26-án pedig altábornaggyá. A nagykövetségnél viselt méltóságától 1901. évben vált meg. Ő Felsége 1902. április 21-én nevezte ki az elhunyt Pálffy Andor gróf helyére a magy. kir. testőrség kapitányává. A szent István- és a Lipót-rend lovagja, több külföldi érdemjel tulajdonosa, cs. és kir. kamarás. 1902-ben titkos tanácsosi méltóságot kapott. Festetics Tasziló gróf kir. főudvarmester 1850. május 5-én született, legidősebb fia néhai Festetics György gróf volt miniszternek és koronaőrnek. Ifjabb éveiben hosszabb időt töltött külföldön, főleg Angliában. Atyja halála után átvette 160,000 hold teij delmű birtokai kezelését Zala-, Somogy-és Vasmegyékben. Tevékenységének súlypontja a főrendiházon kivül a főrendi társaséletben keresendő. Mintaszerűen kezelt uradalmaiban különösen az állattenyésztés előmozdításán fáradozik. Tulajdonosa az egyik legnagyobb és kitűnő minőségű magyar gulyának, a szép perdóci félvérméneknek és ő alapította a folyton emelkedő telivérménest Fenéken. Mint a jockey-klub igazgatója és versenyistálló-tulajdonos a legismertebb sportférfiak közé tartozik. Házassága révén Hamilton hercegnővel, Károly badeni nagyherceg unokájával — rokonságba lépett a külföld legmagasabb köreivel és ezeket gyakori látogatásra vonzza hazánkba. Az angol király walesi herceg korában, a szász király is vendégei voltak keszthelyi palotájában, mely a legszebb főúri lakok egyike az országban. 1882 óta kamarás, 1890 óta belső