1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - I. A felséges uralkodóház teljeskorú főhercegei - Lipót Salvator - Ottó
8 Salvator főherceg is elhagyta egy-két napra magányát és megjelent a trieszti ünnepségeknél. A bécsi tudományos akadémia tiszteletbeli tagja. Lipót Salvator főherceg toscanai herceg, 1863. október 15-én Alt-Bunzlauban született í legidősebb fia Károly Salvator főhercegnek. 1878-ban mint hadnagy belépett a 77. sz. gyalogezredbe, melynek atyja a tulajdonosa-; 1882-ben főhadnaggyá lépett elő; 1883-ban a néhai Rudolf trónörökös nevét viselő 2. sz. tüzérezredbe, 1885-ben a 9. üteg-hadosztályhoz helyeztetett át. Ugyanazon évben a 3. sz. tüzérezredben kapitány lett, innen 1887. május 13-án az 1. sz. gyalogezredhez lépett át. 1889-ben őrnaggyá lett a 11. sz. tüzérezredben Lemberg állomással. 1889. október 24-én egybekelt Donna Blanca bourboni hercegnővel, amely házasságból nyolc gyermek született. Miután mint ezredes a 13. sz. zágrábi cs. és kir. hadtest-tüzérezred parancsnoka lett, több évig Zágrábban élt, ahol 1896-ban mint tüzérdandárnok is megmaradt. 1900-ban altábornaggyá és a bécsi 25. gyaloghadosztály parancsnokává neveztetvén ki, Bécsbe költözött, ahol egyebek közt a katonai léghajózás tudományos művelésével foglalkozik. A 18. sz. cs. és kir. gyalogezred tulajdonosa. Ottó főherceg 1865. április 21-én Grácban született; második fia néhai Káról}' Lajos főhercegnek. 1880-ban vizsgáit kitűnő sikerrel letévén, mint hadnagy a 7. sz. dzsidásezredbe lépett, 1881-ben aranygyapjas vitéz, 1884-ben főhadnagy, 1885-ben a 13. sz. dzsidásezredhez Gödingbe tétetett át, 1887-ben a 6. sz. dragonyosezredhez Brünnbe. 1888-ban százados, 1890-ben mint őrnagy a 4. sz. dragonyosezredhez Ennsbe került. 1886-ban egybekelt György szász herceg leányával^ Mária Jozefával. Házassága első idejét, a melyből két fiú származik, hol Klagenfurtban, hol Persenbeugben töltötte. Mint ezredes és a 9. sz. huszárezred parancsnoka sokáig Sopronban élt és több dunántúli állomáson huzamosabb ideig tartózkodott. 1896. november elsején ő Felsége vezérőrnaggyá és bécsi dandárparancsnokká nevezte ki, 1899. november elseje óta altábornagy és a bécsi lovashadosztály parancsnoka lett, 1904. november 1. óta pedig 1 lovassági főfelügyelő.
