1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - IX. Örökös jogon - A) Hercegek - Egyéb családokból - Batthyány-Strattmann Ödön
70 Európában ismeretlen növényt hozott, melyek jelenleg az alcsuthi üvegházban vannak. Amerikából visszatérvén, kisebb utazásokat tett Európa kontinensen és Izlandban. 1872-ben a két hercegi testvér a föld körül új utazásra indult. Vadászélményeit »Jagden in vier Weltteilen« című, magyarul és franciául is megjelent művében irta le Kariudo álnév alatt. Mint szenvedélyes numizmatikus irodalmi tevékenységet fejt ki ez irányban is. A vértesektől saját kérelmére a honvédhuszárokhoz helyeztetvén át őrnagyi ranggal, egészen nálunk telepedett meg s különösen érdeklődött a Magyar földrajzi társaság működése iránt; ez egylet díszelnökévé is választotta. 1875-ben nőül vette Lujza belga királykisasszonyt. 1881-ben aranygyapjas vitéz lett, egyszersmind följogosíttatott a Fenség cím használatára. Pestmegye második virilistája és egyike hazánk legnagyobb vasbánya-birtokosainak. A hadseregben jelenleg altábornagyi rangot foglal el. Testvérbátyja Ferdinánd bolgár fejedelemnek. Két gyermeke van : Lipót szászcoburg-góthai herceg és Dorottya hercegnő, Günther Ernő, schleswig-holsteini herceg neje. Egyéb családokból. Batthyány-Strattmann Ödön Batthyány-Strattmann Gusztáv és Ahrenfeld Vilma grófnő fia, 1827. november 21-én Milanóban született, hol atyja mint osztrák tiszt állomásozott. Batthyány Ádám gróf 1703-ban nőül vévén Slrattmann Eleonórát, a Strattmann grófi család utolsó sarját, azóta az öregebb ágból származó Batthyány hercegek és grófok a Strattmann névvel is élnek. .Az öregebb ág csak néhai Batthyány Lajos nádor (1751 —1765) legifjabb fiának, Tódornak, desecndentiája által él Ödön herceg s öccse Gusztáv személyében. A herceg atyja 1838-ban az angol parlament által honosíttatván, a herceg maga is ifjúságát Angliában töltötte. Később ő Felsége a követségi titkári címmel ruházta fel; azonkívül 1865 óta cs. és kir. kamarás. Atyjának 1883-ban bekövetkezett halála után visszatért Magyarországba s részt kezdett venni a politikai életben. A sza-