1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - VII. Horvát-Szlavonországok tartomány-gyülése által a közös országgyülés főrendiházába kiküldött három képviselő - Kussevics Szvetozár
67 Kussevics Szvetozár 1823. április 14-én Pozsegában született mint görög-keleti szülők gyermeke. Eleinte a theologiában képezte ki magát és papnak készült, de elhagyta e pályát és Győrött, Pozsonyban és Bécsben jogi tanulmányokat folytatott. Miután 1845-ben a cenzúrát Budapesten kiállotta s a pakráczi konzisztóriumnál mint aljegyző és alügyész működött, 1847-ben Pozsega város követe gyanánt részt vett a pozsonyi országgyűlésen. 1848. április havában Deák Ferenc igazságügyminiszter minisztériumába fogalmazóvá nevezte ki, ez év júniusában Pozsega város képviselőjévé választatott; ugyanekkor mint Pozsegamegye tiszteletbeli esküdtje és törvényszéki ülnöke szerepelt. Az év végén a bécsi államminisztériumban fogalmazó; 1849-ben és 1850-ben titkára volt a horvát-szlavón szervező bizottságnak, 1851-ben Zágrábmegye tanácsnokává neveztetett ki. 1854-ben helytartósági titkár s önálló referens volt a zágrábi helytartótanácsnál és egyúttal miniszteri biztos a zágrábi kereskedelmi és iparkamaránál, mely minőségben tíz éven át működött és mint ilyen a zágrábi főispánt és polgármestert helyettesítette. 1861-ben helytartósági tanácsos lett; a zágrábi tartománygyülésen képviselte Daru várt, ez év végén Szerem megye főispánjává neveztetett ki s e méltóságot 12 éven át viselte ; ez idő alatt a szerb kongresszus és a zágrábi tartománygyülés tagjaként szerepelt; mint virilista tagja volt a magyar főrendiháznak ; 1875-ben Vukovár város és a kutjevói kerület képviselője volt, tagja lett a magyar képviselőháznak, majd a főrendiháznak, mely a delegációba ismételten beválasztotta ; több izben tagja volt a magyarhorvát regnikoláris bizottságnak is. Erdemei elismeréséül 1848-ban Pozsega város díszpolgárává választotta ; 1852-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1869-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1862-ben az osztrák nemességet »blackói« predikátummal ^s 1880-ban a magyar nemességet kapta; számos tiszteletbeli állás viselője, tagja Pestmegye törvényhatósági bizottságának, az országos kataszteri bizottságnak, stb. 1890-ben a szerb Takovarend középkeresztjével tüntettetett ki. A közjogi és törvénykezési, valamint a naplúbiráló bizottság tagja. S»