1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - VI. A kir. kúria elnöke, másodelnöke,a kir. közigazgatási bíróság elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke - Csathó Ferenc

65 get fejtett ki. 1884-ben lett a magyar képviselőháznak tagja, s mint ilyen számos bizottságnak állandó előadója és elnöke volt; 1890-ben és 1892-ben a kormány ismételten kodirikacionális mun­kálatokkal bizta meg; 1893 —1894-ben az ország felvidéki hatá­rainak és határvizeinek szabályozására kiküldött országos bizott­ság elnöke volt. 1890 óta ismételten felhivatott főispáni állások és 1894-ben a kereskedelemügyi államtitkári állás elfogadására. A Bánffy-kormány megalakulása alkalmával a belügyminisztérium­ban első államtitkárrá neveztetett ki. 1896-ban Balassagyarmaton és Halason megválasztatván, az előbbi kerületet tartotta meg, de nemsokára erről a mandátumról is lemondott s azt, valamint bel­ügyminisztériumi államtitkári állását az 1896: XXVI. t.-cikkel szervezett közigazgatási bíróság másodelnöki állásával cserélte fel. A pénzügyi bizottság tagja. Csathó Ferenc, a budapesti királyi Ítélőtábla elnöke, Nagyváradon született 1845. június 29-én. Középiskolai tanul­mányait a nagyváradi premontrei főgimnáziumban, a jogot Nagy­váradon és a pozsonyi jogakadémián végezte. Tanulmányainak befejeztével 1868-ban Nagyvárad város aljegyzőjévé, egy évvel később pedig városi tanácsossá választották meg. 1871-ben a királyi biróságok szervezése alkalmával a nagyváradi törvény­széknél albiró, röviddel utóbb pedig törvényszéki bíró lett. 1881-b en e minőségében a budapesti kir. Ítélőtáblához rendelték be és 1884-ben ítélőtáblai bíróvá nevezték ki. 1891-ben a királyi táblák decentralizációja alkalmával a debreceni királyi táblán tanácselnök, 1893-ban kúriai biró, 1896-ban a marosvásárhelyi ítélőtábla elnöke, három évvel később pedig a szegedi kir. ítélő­tábla elnöke lett. 1901. április 13-án kúriai tanácselnökké nevez­tetett ki és három éven át volt a IV. polgári (váltó) tanács elnöke. 1904-ben, amidőn a budapesti kir. ítélőtábla elnöki állása Oberschall Adolfnak a kúria másodelnökévé történt kinevezése következtében megüresedett, ő Felsége erre az állásra őt nevezte ki és ekkor nyerte el hivatalánál fogva a főrendi tagsági jogosult­ságot. Az igazoló bíróság tagja. Főrendiház. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom