1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - IV. Az ev. ref., továbbá az ág. h. evang. és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Id. Dániel Gábor

15 csatározásokban sikerrel használt az oláh és szász felkelők megijesztésére. Ez ágyuk öntetéséért a szabadságharc után üldözték is s nagyobb büntetés alól csakis úgy menekült, hogy pár hónapig az érdividéki alkirálybiróságot kellett folytatnia. Hivataláról csakhamar lemondott s azóta gazdaságának él. 1861-ben Udvarhelyszék ideiglenes főkirálybirójává neveztetett ki, de a kormány alkotmányellenes eljárása miatt már egy év múlva lemondott. 1862-ben Thaly Kálmánnal »Történelmi kalászok* címen kiadta a családi levéltárában levő néhány, Rákóczi Ferenc korára vonatkozó okmányt. 1863-ban a hírhedett nagyszebeni Landtagra a homoródi kerület küldte ; de a többi magyar és székely képviselőkkel egyetértve, ama törvénytelen gyülekezésben részt nem vett. 1865-ben a Mailáth-Sennyey-kormány az udvarhelyszéki ideiglenes főkirálybirói állásba helyezte vissza ; 1867-ben az új felelős minisztérium ez állásában megerősítette s 1869-ben az ideiglenes- . séget megszüntetvén, végleges főkirálybiróvá nevezte ki; 1867 óta mint főkirálybiró és főispán volt a főrendiház tagja. 1870-ben KüküUömegyében mint kormánybiztos nagy tevékenységet fejtett ki a nagybúni árvízkárosultak felsegélyezése körül; eljárása kiérdemelte a legfelsőbb megelégedés nyilvánítását. 1875-ben a főkirálybiróságon kivül Székelyudvarhely és Oláhfalu városok főispánja lett, míg végre 1878-ban, a legutóbbi rendezés alkalmával, Udvarhelymegye főispánjává neveztetett ki. 1876 óta az arkosi zsinat egyhangúlag az erdélyi unitárius egyház főgondnokavá választotta s e minőségében tagja a főrendiháznak. 1886. május 15-én a vármegye lakói pártkülönbség nélkül megünnepelték 2ő éves jubileumát, mely alkalommal ő Felsége a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki. Neje, Rauber Mária bárónő elhalálozása után többször nyilvánította állásától való visszalépési szándékát, amelyet különböző okokból csak 1891. december havában vihetett keresztül, midőn nyugdíjba lépett s ekkor ő Felsége a szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki. 1896-ban megírta és kiadta »A vargyasi Dániel-család eredete és tagjainak rövid életrajzai című munkáját és okmánytárát, mely a székely családokról eddig megjelent munkák közül a legterjedelmesebb. Minden intézményt pártolt és elősegített, mellyel a kormányzására bízott törvényhatóság szellemi és anyagi haladását előmozdíthatta. Egyháza