1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Horvát-Szlavonországiak - Josipovich Lajos - Kis Oszkár - Koszovac Fridolin - Kovácsevics István

441 síiről 1898. december 10-én mondott le. 1892-ben valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. Közgazdasági téren nagy buzgalmat fejt ki; ő létesítette a zagoriai vasutat. Josipovich Lajos 1863-ban született a túrmezei nemes Josipovich nemzetségből. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a gráci és bécsT" egyetemeken orvosi tanulmányokat folytatott és orvostudori oklevelet szerzett. 1893-ban a Túrmező nemes község ispánja (túrmezei gróf) lett és ezen a jogon hivatalból tagja a horvát országgyűlésnek, amely 1896 óta a magyar képviselőházba delegálja. A horvát országgyűlés második alelnöke. Kis Oszkár a horvát országgyűlésen Novimarof kerület képviselője, 1856-ban született. Jogot végzett és a zágrábi egyetemen jogtudori oklevelet szerzett. Az ügyvédi képesítést elnyervén, ügyvéddé, majd utóbb kir. közjegyzővé neveztetett ki Varasdra. A magyar országgyűlésnek 1897 óta tagja. Koszovac Fridolin a horvát országgyűlésen Zimony város képviselője, 1839-ben született. Egy ideig állami szolgálatban volt mint vámtiszt, majd azután Zimony városának tisztviselője lett, amelynek több mint két évtizede polgármestere. A koronás arany érdemkereszt, a szerb Takova-rend és a perzsa III. oszt. nap- és oroszlánrend tulajdonosa. 1897 óta horvát és magyar képviselő. 1902-ben kir. tanácsosi címet nyert. Kovácsevics István a horvát országgyűlésen Draganic kerület képviselője, született 1843-ban Szerémmegyében. Jogi tanulmányait Pécsett és Budapesten elvégezvén, 1861-ben megyei szolgálatba lépett Szerem varmegyénél. A vármegyét 40 évi buzgó működés után mint Zágrábmegye főispánja, 1901-ben hagyta el. Hosszú megyei szolgálata alatt, valamint a horvát országgyűlésen, amelynek nyugalomba vonulásáig mint főispán hivatalból volt tagja, lelkes magyar-