1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Horvát-Szlavonországiak - Egersdorfer Sándor - Gavranics Péter - Gyurgyevics Vászó

439 Egersdorfer Sándor a horvát országgyűlésen Gospics kerület képviselője, 185ti-ban született. Jogi tanulmányait Zágrábban, Budapesten és külföldi egyetemeken elvégezvén, jogtudorrá avattatott. 1887-ben meghivták tanárnak a zágrábi egyetemre, a római jogi tanszékre, amelyet azóta betölt. A horvát országgyűlésen a pénzügyi és a. regnikoláris bizottság előadója. A magyar-horvát kiegyezés őszinte és erélyes védelmezője, kiváló jogász és ötletes szónok. A magyar országgyűlésre 1892 óta küldetik ki. 1904-ben a Ferenc Józsefrend középkeresztjével tüntettetett ki. A zágrábi papirgyár felügyelő-bizottságának tagja. Gavranics Péter a horvát országgyűlésen Ludbreg kerület képviselője, született 1863-ban Pozsegán, Szlavonországban, hol a gimnáziumi tanulmányokat is végezte; a jogot a zágrábi, bécsi és párisi egyetemeken elvégezvén, jogtudorrá avattatott. 1893-ban Zágrábban ügyvédi irodát nyitott. Tökéletesen birja a német, olasz, francia és orosz nyelvet és sikeresen működött a horvát szépirodalom terén. Nagy feltűnést keltett 1895-ben kiadott »A horvátok politikai története a mai napig« című nagyobb műve, melyben a horvát túlzók történelmi ferdítései ellen alapos tudományos érvekkel száll síkra. 1897 óta képviselő ; 1901-ig a bródi kerületet képviselte. A magyar képviselőháznak 1901 óta tagja. Gyurgyevics Vászó a horvát országgyűlésen Ireg kerület képviselője. 1841. szeptember 20-án Eszéken született; részint otthon, részint Budapesten végezte tanulmányait és birói vizsgálatot tett. Azután bölcseleti tanulmányokat folytatott, a tanári pályára lépett s egy ideig az újvidéki gimnáziumnál működött; 1871-ben tanári vizsgát tett. A következő évben visszatért Eszékre s ismét a jogi pályára szánva magát, letette az ügyvédi vizsgát. 1878-ban kir. közjegyzővé neveztetett ki Eszéken. 1874-ben a »Narodnost« szeib lapot alapította, mely azonban rövid idő múlva megszűnt. 1869 óta tagja a szerb kongresszusnak. Szubotics halála után a szerb