1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Vlád Aurél - Vojnits István

424 A szocialista-üldözés ellen több izben szállott síkra. 1902-ben a tengerszem-kérdésben hozott választott bírósági határozatot támadta meg jogászi elmeéllel. Az olasz borvám kedvezmény megszüntetése tárgyában is több izben emelt szót. A főváros társadalmi életének is számottevő tényezője. 1896 óta szülővárosát képviseli, ahol az 1905,-i általános választások alkalmával Serényi Béla gróf államtitkárral szemben választották meg. Az I. bíráló-bizottság tagja. Vlád Aurél, Hunyadmegye, Szászváros kerület Szászvároson született 1875. január 25-én. Középiskoláit Szászvároson, az egyetemet pedig Budapesten végezte ; ott szerezte meg a jogtudori oklevelet. Az ügyvédi vizsgálatot 1900 szeptemberében Marosvásárhelyen letéve, irodát nyitott előbb Déván, majd a következő évben Szászvároson, ahol az Ardeleana-bankot alapította. Többekkel együtt megindította a Libertatea című román nemzetiségi lapot. Hunyadmegye törvényhatósági bizottságának tagja. Első izben 1902-ben időközi választáson Lázár Árpád halála után választották meg képviselővé Dobrán és mint ilyen ő volt az első képviselő román nemzetiségi programmal. Az 1905,-i általános választások alkalmával szülővárosa küldötte be az országgyűlésbe ugyancsak román nemzetiségi programmal. Vojnits István báró, Racs-Bodrogmegye, Ujverbász kerület 1856. augusztus 18-án született Szabadkán ; atyja. Lukacs, bácsmegyei nagybirtokos, maga is több izben volt képviselő, anyja Szemző Jozefa, jótékonyságáról széles körökben ismert hölgy, iskoláit részben Budapesten a piaristáknál, részben Nagykanizsán végezte, 1874-ben Pécsre ment jogot hallgatni, jogi tanulmányait 1876-ban Budapesten folytatta ; 1878-ban bevégezte az egyetemi tanfolyamot és 1880-ban az államtudományok tudorává avattatott. 1882-ben Bácsmtígye tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki, 1884ben valóságos aljegyzőnek választották meg s egy évre rá tiszteletbeli főjegyző lett. 1886-tól 1892-ig képviselte a hódsági kerületet. 1893-ban Szabadka sz. kir. és Baja thj. város, 1895-ben pedig Báes-Bodrogmegye és Zombor szab. kir. város főispánjává neveztetett ki. 1899 ben magyar bárói méltóságot és örökös főrendi-