1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Vietorisz Miklós - Vigyázó Ferenc gróf

422 Pester Lloydnak. Utóbb egészen a magyar sajtónak szentelte munkálkodását. Az egyházpolitikai küzdelmek idején a heves publicisztikai hareokból vezető rész jutott ki neki. 1894-ben főszerkesztője lett a Pesti Naplónak. Két évvel később egész szerkesztőségével együtt megvált a Pesti Naplótól és megalapította a Budapesti Naplót, amelynek ma is főszerkesztője. Kulturális és humanitárius téren is élénk tevékenységet fejt ki s részt vesz több előkelő ilyen célú intézmény vezetésében. Elnöke a Budapesti Újságírók Egyesületének, alelnöke a Nemzeti Szalonnak es a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének, igazgatósági tagja számos lilantropikus és közművelődési intézménynek. A parlamentbe 1809 tavaszán választotta be Szászsebes városa szabadelvűpárti programmal. Az utolsó országgyűlésen a főváros III. kerületét képviselte. Széli Kálmán visszalépése után kilépett a szabadelvű pártból ; pártonkívüli állásában is a szabadelvűség nagy kérdéseiben mindig a liberális párttal tartott. A mostani országgyűlésre ismét a főváros III. kerülete választotta meg szabadelvűpárti programmal. Vietorisz Miklós, Nyitramegye, Vágújhely kerület 1850-ben született. Elemi oktatását otthon nyerte ; a gimnáziumot Trenesénben, Magyaróváron és Nagyszombatban végezte. Majd hadkötelezettségének megfelelve, a 4. sz. huszárezredben szolgait s letette a tiszti vizsgát, l'ozsonyban megkezdett jogi tanulmányait atyja bekövetkezett halála folytán abbahagyta S átvette örökölt birtokát, amelyen gazdálkodik. Csakhamar a vágiíjhelyi takarékpénztár vezérigazgatójává és a miavai takarékpénztár részvénytársaság, melynek alapításánál hathatosán közreműködött, tiszteletbeli elnökévé választotta. 1887-ben szabadelvűpárti programmal képviselővé lett a vágújhelyi kerületben, amelyet azóta képvisel. A II. biráló-bizottság tagja. Vigyázó Ferenc gróf, Bács-Bodrogmegye, Apatin kerület született Bécsben 1874. április 5-én. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol sub auspiciis regis lett az államtudományok tudorává avatva. Több közjogi értekezést és tanulmányt irt : A pragmatica sanctio, Budapest, 1894; Az európai közjog alkotmányos garantiája, Budapest, 1895; Az osztrák-magyar viszony