1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Szüllő Géza - Tallián Béla

404 koztatták s behatóan foglalkozik a közgazdasággal is. Czecz tábornok sajtó alatt levő emlékiratait ő fordította a kolozsvári országos történelmi ereklyemúzeum megbízásából. Nagyobb utazásokat tett Európában s elsajátította a német nyelven kívül a franciát és angolt. Az 1905.-i általános választások alkalmával a mátészalkai kerületben függetlenségi és 48-as programmal választották képviselővé Nagy László alispánnal, a szabadelvűpárt jelöltjével szemben. A ház megalakulásakor mint korjegyző szerepelt. Szüllő Géza, Zalamegye, Letenye kerület született Budapesten 1873. február 5-én régi nemesi családból. Családja, mely régebben Zewlewnek irta magát, pozsonymegyei származású és az Árpád-házi időkig viszi fel eredetét. Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, felsőbb tanulmányait pedig az egyetem jogi karán, ahol doktorátust és ügyvédi diplomát szerzett. 23 éves kora óta Budapesten ügyvédkedik. Beutazta Ausztriát, Belgiumot, Hollandiát, Német-, Olasz- és Franciaországot. Magyarországot minden részében ismeri. Több tárcát irt a napilapokba és vezércikkeket az »Alkotmány«-ba. Az 1901.-i általános választások alkalmával a letenyei kerület választotta meg néppárti programmal. A múlt országgyűlésen több ízben, kivált közgazdasági kérdésekben volt a néppárt hivatalos szónoka. E pártból 1904 őszén kilépett, mert nem helyeselte a pártnak a házszabályok szigorítására vonatkozó indítvánnyal szemben elfoglalt álláspontját. Azóta pártonkívüli és mint ilyen nyert 1905-ben Letenyén újra mandátumot. Tallián Béla, Torontálmegye, Törökkanizsa kerület született 1851-ben Szabás községben, Somogymegyében. Atyja Tallián András, az 1848 49.-i harcokban mint ezredes kiváló érdemeket szerzett. Ciininaziumi tanulmányait Budapesten és Szegeden végezte ; a jogot Pozsonyban hallgatta, ahol 1873-ban államtudományi államvizsgát tett. Tartalékos huszárhadnagy. 1873-ban Torontálmegye tiszteletbeli aljegyzője, 1874-ben helyettes, majd főszolgabíró lett a billédi járásban. Innen azonban csakhamar áthelyeztette magát a torökkanizsai járásba, ahol 1879-ig működött. 1877-ben a koronás arany érdemkeresztet kapta, miután meg-