1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Vályi János

38 Vályi János eperjesi g. k. püspök '837. szeptember 22-én Ü-Vencsellőn, Szabolcsmegyében született. Középiskolai tanulmányait a debreceni, ungvári és nagyváradi gimnáziumokban jeles sikerrel végezte. Ezután a papi pályára lépett és mint munkácsmegyei papnövendék a hittudományi tanfolyamot az ungvári kir. püspöki líceumban hallgatta. Majd felsőbb hittudományi kiképeztetése végett a bécsi szent Ágostonról nevezett papnevelőintézetbe küldetett, honnét hittudori oklevéllel tért vissza egyházmegyéjébe. 1865. október 26-án Eperjesen Gaganecz József akkori eperjesi püspök áldozárrá szentelte. Lelkipásztori működését Sátoraljaújhelyen mint segédlelkész kezdette meg, honnét azonban csakhamar, alig három havi működése UU*H, 1869-ben az ungvári papnevelőben mint tanfelügyelő alkalmaztatott s a következő évben az egyházjog és történelem hittanáravá ugyancsak az ungvári líceumban kineveztetett. Tanári működése mellett még a munkácsmegyei papfiárvaintézet gondozását is átvette, melyet tíz éven át kitartó buzgalommal és a tanuló ifjak áldásos nevelésével vezetett. Ezalatt többféle egyházi előléptetésben részesült. 1870-ben a pápa tiszteletbeli káplánjává, 1873-ban szentszéki tanácsossá nevezte ki; 1874-ben a budapesti tudományegyetem hittani karának bekebelezett tagja lett, 1878-ban tiszteletbeli kanonokká lépett elő. Eperjesi püspökké történt legkegyelmesebb kinevezése 1882. október 11-én érte. A következő év május 20-án Pásztélyi János munkácsi püspök Ungváron püspökké szentelte s ugyanazon év július 15-én püspöki székét ünnepélyesen elfoglalta. Azóta papnövendékei részére díszes nevelő-intézetet építtetett s azt ünnepélyesen felszentelve, 1886-ban rendeltetésének átadta. Püspöksége szerény dotációját értékes szőlővel s majorsággal gazdagította. Székesegyházát díszíttette s részben iitalakíttatta. De különös figyelme egyházmegyéje templomai s iskolái kiépítésére s jó karban vak) fenntartására irányul, mely célra, valamint a szegények, árvák s özvegyek gyámolítására szerény évi jövedelme mellett is tetemes áldozatokat hoz. 1895-ben, n

°gy egyházmegyéjében a népoktatás és nevelés ügyének lendületet adjon, Eperjesen k. tanítóképzőintézetet létesített, melyhez saját jövedelméből 68,000 korona áldozattal járult. E tanintézet Főrendiház. •>