1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Képviselőház - Magyarországiak - Rubinek Gyula
373 díjazását rendszeresitette. A községnek 400 holdas birtokot szerzett, keresztülvitte a gyalogjárók burkolását, az utcák éjjeli világítását és az iskola államosításával együtt modern nyolc osztályú iskola építését. Tetemes anyagi hozzájárulással artézi kutat fúratott a községben. Intenzive kezelt birtokán a cukorrépa-termeléssel községének valamennyi munkását foglalkoztatja. Húsz évi működésének elismeréséül ő Felsége a III. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. 1901 óta képviseli a nagyszentmiklósi kerületet szabadelvűpárti programmal. Rubinek Gyula, Temesmegye, Ujarad kerület született 1865-ben földbirtokos szülőktől. A középiskolák elvégzése után a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója, majd négy évnek a gyakorlatban való eltöltése után már 1889-ben a Borászati Lapok szerkesztője lett. 1891-ben részt vett a »Köztelek« alapításában s annak szerkesztője lett. 1893 óta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető-titkára. 1894-ben az alföldi szociális mozgalmak tanulmányozására küldték ki, mely tanulmányútjáról »Parasztszocializmus« cím alatt megjelent munkája becses anyaggyüjtemény, s kiinduló pontja volt a magyar szociális törvényalkotásoknak. 1895-ben egyik rendezője volt a III., 1896-ban a IV. országos gazdakongresszusnak, melynek kifolyásakép 1897-ben az ő javaslatai alapján alakult meg a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége, melynek szintén titkára. Ugyanez évben irta meg »Kiegyezésünk Ausztriával* című munkáját, mely a szövetségi nagygyűlés állásfoglalásának szolgált alapul. 1898-ban megalakította a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületét, melynek titkára s a »Magyar Szesztermelő« című lapot,. melynek ma is felelős szerkesztője. 1899-ben rendezte a szegedi I. mezőgazdasági országos kiállítást, mely működéséért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. 1900-ban »A jövő vámpolitikája« című munkájával úgy a bel-, mint a külföldön nagy sikert ért el. Ugyanez évben alakult meg az ő kezdeményezésére a Gazdák Biztosító Szövetkezete. A helyszínén tanulmányozta Ausztria, Svájc,