1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Rauchbauer Nándor - Rákosi Viktor

368 Cs. és kir. kamarás. Egyik harcosa volt az összeférhetlenségi törvény megalkotásának és az Adria tengerhajózási társasággal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló javaslat ellen folyt vitának. 1903 óta az országgyűlési néppárt alelnöke. Tagja a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának. Az 1905.-Í általános választások alkalmával a csornai kerületben újra megválasztatott. A képviselőház alelnöke. A Tisza-kormány lemondása után beállott válság folyama alatt nézetét ő Felsége a helyzetről kikérte. Rauchbauer Nándor, Aradmegye, Újszentanna kerület Újszentannán született 1875. január 15-én. A gimnáziumot és a kereskedelmi iskolát Szegeden végezte és tanulmányainak befejezése óta Újszentannán gazdaságát vezette. Az 1905,-i általános választások alkalmával függetlenségi és 48-as programmal Újszentannán Bánhidy Antal báró szabadelvűpárti jelölt ellenében képviselővé választották. Rákosi Viktor, Hajdúmegye, Hajdúnánás kerület született 18<Í0. szeptember 19-én Ukk községben, Zalamegyében. Tizenegy éves koráig Béla bátyjánál a Székelyföldön nevelkedett, 1871-ben pedig Jenő bátyjához került Budapestre és itt végezte a gimnáziumot. Érettségi vizsgája után, mindjárt egyetemi évei alatt, újságíró lett; a Budapesti Hírlapnak megalapítása óta munkatársa. Evek hosszú sora óta a lapnak csak tárcarovatában működik s tárcanovelláit és humoreszkjeit többnyire Sipulusz álnév alatt irja. Szerkeszti a Kakas Márton című elclapot. Munkássága a szépirodalom minden ágára kiterjed és egyike legszorgalmasabb és legtermékenyebb Íróinknak. Összegyűjtött munkáiból tizenhat vaskos kötet már megjelent s e sorozat rendkívüli elterjedtségnek örvend. Munkáinak javarésze majdnem valamennyi európai nyelvre le van fordítva. Újságírói kiküldetésekben vagy tanulás céljából bejárta egész Európát s hosszabb időt töltött Parisban. Kisebb alkotásai közül különösen népszerűek a Kossuth-ima és a Rákócziriadó ; az előbbit Kossuth századik születésnapján, az utóbbit a kuruc szabadságharc kétszázadik évfordulóján országszerte imádkoztak, illetőleg szavalták. 1892 óta a Petőfi-társaság, 1897 óta a Kisfaludy-társaság tagja. Irt számos színművet is, amelyek úgy a