1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Pildner Ferenc

360 Pildner Ferenc, Nagyküküllőmegye, Kőhalom kerület 1849. július 9-én született Homoródon Kőhalom mellett, ahol az apja, egy régi család tagja, melynek tagjai a XVII. század óta a volt kőhalmi szék közéletében tevékenyen részt vettek, mint ág. hitv. ev. lelkész, káptalansági és kerületi esperes csaknem 50 évig működött. Középiskolai tanulmányait Brassóban kezdte, a két utolsó évet pedig a magyar nyelv elsajátítása végett Székelyudvarhelyen az ev. ref. kollégiumban végezte. Jogi tanulmányait Kolozsváron kezdte, Budapesten és Grácban végezte. Már jogászkorában a közügyek iránti érdeklődésből hírlapírással kezdett foglalkozni, több német és magyar nyelven megjelenő lapba dolgozván, 1874-ben a »Deutsche Zeitung« című bécsi napilap munkatársa volt, 1875-ben pedig átvette a Brassóban megjelenő akkor mérsékelt irányú »Kronstádter Zeitung« vezetését és e lapot hazafias szellemben szerkesztette. 1877-ben az újonnan alakított Brassó vármegye szolgálatába mint szolgabíró lépett, rövid ideig mint másodaljegyző. 1878—1896-ig megszakítás nélkül mint az alvidéki járás főszolgabírója Földváron működött. E hosszú idő alatt nemcsak a vármegye mindennemű közügyeiben, közgazdasági kérdésekben vett élénken-részt, hanem mint a földvári ev. egyház községi gondnoka és a brassói kerületi ev. konzisztórium tanácsosa egyházi téren is érvényesült. Szabadságideje alatt több ízben tanulmányutat tett a Keletre. Nagyküküllőbcn vármegyei bizottsági tag. Az 1896.-Í általános választásoknál szülőhelyén egyhangúlag mcgválasztatott szabadelvű párti programmal. Mint képviselő élénken részt vett a ház és a szabadelvű pártkör életében. Több fővárosi és külföldi napilapba és folyóiratba ir politikai és ethnografiai cikkeket. Igyekszik az erdélyi szászok politikai törekvéseit a modern magyar állameszmével összhangzásba hozni. Midőn a szászajkú képviselőknek egy része a helységnevekről szóló törvény miatt a szabadelvű pártból kilépett, ő még három szászajkú képviselőtársával választói egyetértő hozzájárulásával továbbra is tagja maradt a partnak. E politikai elvhű magatartását választói azzal is méltányolták, hogy 1898-ban, 1901-ben és 1904-ben a szász nemzeti egyetembe egyhangúlag megválasztották képviselőül. A párisi nemzetközi világkiállítás magyar csoportjában a történelmi bizottság