1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Óvári Ferenc - Pap Zoltán

355 Óvári Ferenc, Veszprémmegye, Nagyvázsony kerület 1858. május 3-án Veszprémben született. A gimnáziumot Veszprémben és Székesfehérváron, a jogot a budapesti egyetemen végezte s az egyetem 100 éves fennállásának emlékünnepén jogtudományi pályadíjat nyert. Egyéves önkéntesi évét Budapesten töltötte s 1881-ben kineveztetett tartalékos hadnaggyá. 1882-ben avattatott fel jogtudorrá. Ügyvédi irodáját 1884 elején Veszprém-" ben nyitotta meg, hol csakhamar Veszprémmegye és Veszprém város tiszteletbeli ügyészévé neveztetett ki. 1885-ben megnősült, neje Szilber Vilma. A tűzoltó-ügy és közgazdasági viszonyok tanulmányozása céljából több külföldi utat tett. Veszprémmegye törvényhatóságának, közigazgatási bizottságának és majdnem minden fontosabb bizottságának tagja ; Veszprém város képviselőtestületének és sok bizottságának tagja. A veszprémi takarékpénztár vezérigazgatója ; az almádi fürdő r.-t. és az almádi kör elnöke; a veszprémvármegyei tűzoltó-szövetség ügyvezető elnöke; a veszprémi vörös-kereszt-egylet alelnöke; a veszprémi iskolaszék és a nagy gimnáziumi bizottság tagja. A magyar országos tűzoltó-szövetség alelnöke ; az országos tűzoltó-scgélyszövetség elnöke. A veszprémi választókerület szabadelvű pártjának 1884-től pénztárnoka, 1889-től elnöke volt. A nagyvázsonyi választókerületnek 1892 óta képviselője ; két izben egyhangúlag, harmadszor igen nagy többséggel választották meg, legutóbb szintén egyhangúlag az újpárt programja alapján. A II. biráló-bizottság tagja. A millenniumi kiállítás megtekintésére valamennyi választóját saját költségén felhozta Budapestre. Pap Zoltán, Szabolcsmegye, Tiszalök kerület született 1862. március 1-én Budapesten a szatmármegyei tyuskai és bilkei Papok földbirtokos családjából. Középiskoláit Szegeden, Nagybányán, Rozsnyón és Szatmáron, a jogot Budapesten végezte. Már kora ifjúsága óta munkása az irodalomnak. Kiadott három kötet költeményt s azonkívül mintegy ötven füzet dalt, amelyek közül nagy népszerűséget értek el a »Rám se nézett, mikor én őt megláttam«, a »Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom« és az »Iszogatok, dalolgatok« kezdetűek. 23*