1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Strossmayer József György

26 hol a theologiai tanulmányokat végezte. 1852-ben pappá szentel­tetett s a nagyszombati gimnáziumhoz tanárrá neveztetett ki. Időközben letévén a szigorlatokat, a theologiai tudományok tudo­rává oklevélileg felavattatott. Tb. kánonjogtudor. 1855-ben a pesti központi szeminárium egyik tanulmányi felügyelőjévé tétetett, honnét 1859-ben Esztergomban a bibliai tudományok tanárává léptettetett elő. 1861-ben a pesti kir. tudományegyetemhez az újszövetség tanárává neveztetett ki és c minőségben 1869-ben szülővárosa választópolgárai egyhangúlag országgyűlési képviselővé választot­ták. Később, 1870-ben, osztálytanácsossá neveztetett ki a vallás-és közoktatásügyi minisztériumhoz, mely kitüntetést nemsokára követte apáttá és esztergomi kanonokká történt kineveztetése. 1871-ben a szepesi egyházmegye püspökévé, 1873-ban egri érsekké neveztetett ki. Önálló munkái latin nyelven jelentek meg, jóllehet egyes érte­kezései és cikkei magyar és német nyelvű szaklapokban is láttak napvilágot. 1873 óta valóságos belső titkos tanácsos; a pápa házi főpapja és trónálló. A magyar vallás- és tanulmányi alapokra fel­ügyelő és azok kezelését ellenőrző időleges bizottság tagja; a kath. központi kongrua-bizottság elnöke. A főrendiház pénzügyi bizottságának elnöke és a magyar-horvát regnikoláris bizottságnak tagja. Deák Ferenc politikai elveinek változatlan híve. 1892-ben a szent István-rend nagykeresztesc lett. Az elkeresztelési ügy békés megoldása körül nagy buzgalmat tanúsított. 1902-ben ülte meg 50 éves papi jubileumát, mely alkalommal Aachenben a Nagy Lajos magyar király által alapított magyar kápolnában mondotta aranymiséjét. Strossmayer József György djakovari r. k. püspök született Eszéken 1815-ben. Alsóbb iskolái elvégeztével papi pályára lépve, előbb Djakovaron, azután Pesten járt a szemináriumba, ahol bölcsészettudor lett. Püspöke innen a bécsi Augusztineumba kül­dötte, ahol theologiae doktorrá lett. Innen Péterváradra ment lelkésznek, majd a djakovari líceumban tanarkodott. Törekedett Pestre is tanárnak, de ezt, mert magyarul nem tudott, el nem érhette. 1847-ben udvari káplán és az Augusztineum aligazgatója, majd a bécsi theologián az egyházjog tanára. 1848 bekövetkez­tével azonnal elárulta magyarellenes érzelmeit. Sűrű összeköttetés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom