1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Kovács Ernő

.313 használják fel. E javaslat nem fogadtatván el, a párt az indemnitást is megobstruálta. Khuen-Héderváry gróf kormányralépése után a függetlenségi párt hozzájárult az indemnitás átbocsátásához azon feltétel alatt, ha a kormány a felemelt létszámjavaslatot visszavonja; később azonban a párt egy része ennek dacára folytatván az obstrukciót, Kossuth az elnökségről lemondott. A Szápáry László-féle vesztegetési affér után azonban maga is kijelentette, hogy folytatja a kormány ellen a végletekig menő harcot és újra átvette a párt vezetését. A Tisza-kormány megalakulása után, amikor a kormány a párhuzamos ülésekre vonatkozó határozatot keresztülvitte, Kossuth megismételte a képviselőházban a kormányelnökhöz már előbb intézett felszólítását, mire Tisza gróf mindenben hozzájárult Kossuth kívánságaihoz és kötelező Ígéretet tett azokra nézve. Ennek alapján a Kossuth-párt két értekezletet tartott, amelyek elsején Kossuth indítványa mellett és ellen egyenlő számú szavazat adatván le, Kossuth az elnöki állásról 'lemondott. A párt azonban új éitekezlet megtartását határozta el, amely Kossuth kiegészített határozati javaslatát nagy többséggel fogadta el. 1904-ben az Egyetértés kötelékéből kilépett és azóta cikkei részint a Magyarországban, részint a Budapestben jelennek meg, amely utóbbi a függetlenségi párt hivatalos orgánumává jelentetvén ki, e lap vezére lett. Az 1905.-i választás mozgalmaiban fáradhatlanul részt vett; pártja 170 főre emelkedve került be a parlamentbe. 1904. november 18.-a után a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága elnökévé választotta és 1905. február 12-én Andrássy Gyula gróf javaslatára az első volt az ellenzéki politikusok közt, kiket ő Felsége meghallgatott. E kihallgatást a maga jelentőségénél fogva úgyszólván az egész világ érdeklődéssel kisérte. Kiváló táj- és arcképfestő, szobrász és zenész. Kovács Ernő, Hontmegye, Szálka kerület 1872. július 31-én született Debrecenben. Középiskolai tanulmányait Losoncon, a jogot pedig a budapesti egyetemen végezte. A jogtudori oklevél megszerzése után szolgálta le önkentesi évét a bécsi császárvadászezrednél. 1896-ban ügyvédi vizsgát tett. Sokat utazott a külföldön : Orosz-, Finn- és Olaszországban, továbbá Németország minden államában. Társadalmi téren nagy tevékeny-