1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Komjáthy Béla - Kossuth Ferenc

311 Komjáthy Béla, Ungmegye, Nagykapos kerület 1847. június 24-én Karászon, Szabolcsmegyében született. Tanulmányai végeztével Szabolcsmegyében tiszteletbeli jegyzővé lett. 1868-ban Budapesten ügyvédi irodát nyitott. A képviselőháznak 1875-ben lett először tagja, midőn a kunszentmártoni kerület választotta meg képviselőjének ; 1884-ben kerületében kisebbségben maradt, de Sárközy Aurélnak Fejérmegye alispánjává történt megválasztása folytán elnyerte a karcagi kerület mandátumát. 1887-ben úgy a karcagi, mint a ceglédi kerületben megválasztatott, az utóbbiban nagy harc után Verhovay Gyulát buktatván meg. E mandátumot tartotta meg. 1892-ben a somló-vásárhelyi kerületben választatott meg, míg 1896-ban a nagykaposi kerületet hódította el a nemzeti párttól s azt azóta képviseli. Tagja a 48-as Kossuthpártnak. A házban rendszerint pénzügyi és gazdasági kérdésekben szólal fel. 1897 óta az ungi ev. ref. egyházmegye világi gondnoka. A szövetkezett ellenzik vezérlő-bizottságának tagja. Kossuth Ferenc, Cegléd város 1841. november 16-án született. 1850. június 18-án Ruttkayné s nevelőjük, Karádi Ignác kíséretében atyjához vitetett Kutahiába s itt volt egy ideig. Felsőbb tanulmányait testvérével, Lajos Tódorral együtt a párisi polytechnikumon s a londoni egyetemen végezte, s itt 1859-ben a politikai gazdaságtanból pályadíjat kapott. Mint mérnökgyakornok Angliában a Dean Forest Central Raihvay építésén dolgozott. 1861-ben Olaszországba ment és mint mérnök a liguriai vasútépítésben vett részt. 1864-ben a montcenisi alagút fúrásánál és a susai vasútnál le'.t mérnök ; itt osztályfőnökké, majd később a műszaki hivatal főnökévé lett. 1867-ig tevékeny részt vett az akkori emigracionális törekvésekben ; egyike volt azoknak, kik az európai sajtóban számtalan cikkel fenntartottak a magyar kérdések iránt való érdeklődést; a nemzeti igazgatóságnál, melynek titkára volt, különösen az olasz kormánnyal folytatott érintkezésben játszott kiváló szerepet. Az 1867,-i kiegyezés után Magyarországon két izben képviselővé választották, de a mandátumot nem fogadta el. A mont-cenisi alagút bevégezte után mint vasúti kormánybiztos Genovában lakott